152/1995. (XII.12.)
Korm. rendelet
a környezeti
hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel
kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól
A környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.)
110.§-a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a
Kormány a következőket rendeli el:
1.§ (1) A környezetre
jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67.§ (2) bekezdés a) pont]
körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés
szerint minősül a tevékenység akkor is, ha az 1. számú mellékletben
feltüntetett mennyiségi küszöbértéket a tevékenységbővítés következtében
éri el, és ha a bővítés legalább 25%-os növekedést jelent a tevékenység
korábbi (engedélyezett) nagyságához képest.
Fogalommeghatározások
(Kt. 67-68.§-aihoz)
2.§ (1) Jelentős
módosítás az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység olyan
megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy a technológia-
és/vagy termékváltás, amelyek következtében
a) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy
energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás a megengedett
kibocsátás 25%-át meghaladja;
b) olyan mennyiségű - veszélyes vagy radioaktív - hulladék keletkezik,
amely a helyszínen új kezelő-tároló létesítmény építését vagy új kezelési
technológia alkalmazását teszi szükségessé;
c) korábbi (engedélyezett) határértékhez kötött nagy- vagy
energiakibocsátás legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő;
d) korábbi (engedélyezett) felszín alatti vízkivétel legalább egy évig, évi
átlagban több mint 25%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben
meghatározott mennyiségeket;
e) a tározott vagy átvezetett víz mennyisége legalább egy évig, évi
átlagban több mint 10%-kal meghaladja az 1. számú mellékletben
meghatározott mennyiségeket;
f) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az
új területnek a területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási
kategóriája az igénybevétel miatt megváltozik;
g) új meddő-, salak- és pernyehányó vagy új zagytározó létesül;
h) a tevékenység során előállított termék mennyisége, illetve a tevékenység
volumene a korábbi (engedélyezett) mértéket legalább 25%-kal meghaladja.
A 2.§ (1)
bekezdésének f) pontja a 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 35.§-ával
módosított szöveg.
(2) Nem minősül
jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az (1) bekezdésben
foglalt feltételek valamelyike csak a tevékenység módosításának
megvalósításához szükséges építés során áll fenn.
(3) Nem minősül a
tevékenység módosításának
a) a területileg illetékes első fokú környezetvédelmi hatóság (a
továbbiakban: felügyelőség) engedélyével, ellenőrzött körülmények között
lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi
kísérlet;
b) a keletkezett hulladék helyszínen történő olyan kezelésére való áttérés,
amellyel az anyagot a technológiai folyamatba visszavezetik.
3.§ A tevékenység
szakaszi [Kt. 67.§ (2) bekezdés a) pontja]:
a) a telepítés: a tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek
megteremtése, különösen a területfoglalás, az építkezés, a berendezések
felszerelése;
b) a megvalósítás: a tevékenység tényleges gyakorlása, különösen a
létesítmény működtetése, üzemelése, használata;
c) a felhagyás: a tevékenység megszűntetése.
4.§ A tevékenységhez
közvetlenül kapcsolódó más műveletek [Kt. 68.§ (3) bekezdés] különösen: a
tevékenység
a) a telepítés miatt megnyitott anyagnyerő- vagy lerakóhelyek létesítése és
üzemeltetése;
b) telepítéshez és megvalósításhoz szükséges szállítások, raktározás,
tárolás;
c) megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;
d) energia- és vízellátásra, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy
vízkivétellel történik.
Előzetes környezeti
tanulmány
(Kt. 69.§-ához)
5.§ (1) A Kt. 69.§-ának
(1) bekezdése szerinti kérelemhez öt példányban csatolandó az előzetes
környezeti tanulmány (a továbbiakban: előzetes tanulmány). Amennyiben az
eljárásban résztvevők száma, illetőleg a 20/A-20/C.§-ok szerinti
rendelkezések végrehajtása ezt szükségesség teszi, a felügyelőség az
előzetes tanulmány további példányainak benyújtását írja elő.
Az 5.§ (1) bekezdése
a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
(2) A kérelem
átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy
a) csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt a kérelemhez
nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;
b) a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről
szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles,
a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt
haladéktalanul értesíti.
6.§ (1) Az előzetes
tanulmányban a létesítmény szükségességének indoklásakor [Kt. 69.§ (2)
bekezdés a) pontja], különösen, ha a létesítményben infrastukturális
jellegű vagy környezetvédelmi célú tevékenység megvalósítását tervezik, ki
kell térni arra is, hogy
a) a tevékenység céljának eléréséhez a kérelmező miért a tervezett
változatot (változatokat) ítéli megfelelőnek;
b) a döntésben szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha
igen, melyek voltak azok.
(2) A tevékenység
telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes
tanulmánynak különösen a következőket kell tartalmaznia:
a) az előzmények körében
aa) a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid
ismertetése,
ab) az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggése, olyan
korábbi, különösen területfejlesztési vagy - rendezési tervekkel,
infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás
felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és
technológiájának kiválasztását;
b) az alapadatok körében
ba) a tevékenység kapacitása, a kihasználás tervezett időbeli megoszlása,
bb) a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és
időtartama,
bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület
használatának jelenlegi módja,
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és
helye,
be) a tervezett technológia, illetve, ahol ez nem értelmezhető, a
tevékenység megvalósításának leírása, megadva az összefoglaló folyamatábrát,
valamint az anyagfelhasználás főbb mutatóit is,
bf) Magyarországon új külföldi technológia bevezetése esetében a külföldi
referenciák,
bg) a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,
bh) a már terve vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
bi) egyéb kapcsolódó műveletek, valamint
bj) az előbbi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve
azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk
ismeretében lehet azokat pontosítani;
c) ha az előzetes tanulmány kötelező tartalmát képező valamely adat az
állam- vagy szolgálati titok körébe tartozik, annak a felügyelőség részéről
történő megismerésére az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyennek minősülő, valamint a
kérelmező által üzleti titoknak minősített adatot a kérelmezőnek azt így
megjelölve, elkülönítve kell csatolnia, és a nyilvánosságra kerülő
tanulmányban olyan információkkal helyettesítenie, amelyek a tevékenység
várható környezeti hatásainak megítélését lehetővé teszik.
(3) A tevékenység
elmaradásából származó környezeti következményeket [Kt. 69.§ (2) bekezdés
a) pontja]
a) termelő célú tevékenységnél csak akkor kell ismertetni, ha ilyen
következmények értelmezhetők;
b) infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél
ba) a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezeti állapotváltozások
becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot
leírásával, vagy
bb) ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja
helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek
becslésével
kell megadni.
(4) A környezetterhelés
és a környezet igénybevétele (a továbbiakban: hatótényezők) várható
mértékének [Kt. 69.§ (2) bekezdés b) pontja ] becslését a (2) bekezdés b)
pontja szerinti adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának)
figyelembevételével kell elvégezni.
(5) A hatások előzetes
becslése [Kt. 69.§ (2) bekezdés c) pontja] a tevékenység szakaszaiként
elkülönítve, és az esetleges környezetterhelést okozó balesetek vagy
meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magába foglalja, hogy
a) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;
b) a hatásfolyamatok - figyelembe véve a 3. számú mellékletben a
vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat - milyen területre
terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;
c) a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot és
területhasználati adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében
milyen hatások léphetnek fel, mekkora ezek nagyságrendje és jelentősége.
A 6.§ (5) bekezdése a
172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésével megállapított
szöveg.
(6) A tanulmányban
jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron
átterjedő környezeti hatások is felléphetnek. E hatások előzetes becslésére
az (5) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A 6.§ (6)
bekezdésének utolsó mondata a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 2.§ (2)
bekezdésével megállapított szöveg.
(7) A tájban és az
ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása [Kt. 69.§ (2)
bekezdés c) pontja] magába foglalja:
a) az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának
ismertetését, különösen a természeti és művi értékek, a tájkép és a
tájhasználat bemutatását;
b) a területi környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;
c) annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak
meg a telepítés következtében; továbbá, hogy
d) a c) pont szerinti változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő
hatásfolyamatokat indíthatnak el.
7.§ (1) Amennyiben a
felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány
vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el,
és a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá, akkor a felügyelőség a
kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetmény szövegének a (2)
bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítési önkormányzatok
jegyzőinek azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok
megérkezését követő 3 napon belül 30 napig kifüggesztéssel, illetőleg a
helyben szokásos egyéb módon tegyék közzé.
(2) A hirdetménynek
tartalmaznia kell
a) a telepítés helyét és a tevékenység rövid leírását a kérelem szerint,
b) azt, hogy a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető
meg,
c) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az
önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél az előzetes tanulmány
tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes
környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira
vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni.
(3) A hirdetmény
közzétételét követő 30 napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt az (1)
bekezdésben meghatározott települési önkormányzatok jegyzőinek
hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő
alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.
(4) A települési
önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá
érkezett észrevételeket 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek. A
felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket
eljuttatja a kérelmezőnek.
(5) A közzététel ideje
nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt (Kt. 91.§).
(Kt. 70.§-ához)
8.§ (1) Az 5.§ (1)
bekezdésében említett kérelmet a felügyelőség az e rendelet 2. számú
mellékletében megjelölt szakkérdésekre kiterjedően az ott meghatározott szakhatóságok
bevonásával bírálja el.
(2) A felügyelőség a
döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a
részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges - és
a 7.§, illetve a 20/A.-20/C.§-ok szerint kapott - észrevételeket a
szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a
felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában
foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a
jogi következtetéseket.
A 8.§ (2) bekezdése a
172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 3.§-ával megállapított szöveg.
9.§ A felügyelőség
határozatában megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot
vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő
körülmények között lehetségesnek tartja. A felügyelőség a lehetségesnek
ítélt változatokkal kapcsolatosan meghatározza a Kt. 70.§ (2) bekezdés a)
pontjának utolsó fordulatában írt követelményeket is.
10.§ Nem adható meg a
környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a várható környezeti
hatások
a) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;
b) megállapításhoz valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata
szükséges;
továbbá, ha a tevékenység
c) nagyfokú környezeti kockázattal járna;
d) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást váltana ki.
e) az 1. számú melléklet szerint mindig részletes hatásvizsgálat-köteles.
A 10.§ d) pontja a
172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 4.§-ával megállapított szöveg.
Részletes tanulmány
(Kt. 71-72.§-aihoz)
11.§ (1) A részletes
tanulmányt - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - öt példányban
kell benyújtani.
(2) A részletes
tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen
a) a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott
állásfoglalásait,
b) a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket, valamint
c) a részletes vizsgálat menetét.
(3) A részletes
tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot
(változatokat) kell részletesen leírni.
(4) A tevékenység és a
hatótényezők részletes leírásának magába kell foglalnia:
a) a 6.§ (2) bekezdés b) pontja szerinti alapadatok részletezését,
megjelölve azt, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt;
b) a hatótényezők jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése
bemutatását.
(5) A részletes
leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők
a) a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül
a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá;
b) mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének
meghatározásával (3. számú melléklet III. 3., 4. és 5. pontjai) való
összefüggésben.
(6) Ha a tevékenység
során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó
termék környezetvédelmi minősítése (Kt. 84.§) korábban már megtörtént, a
vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes
tanulmányhoz.
12.§ (1) A hatásterület
kiterjedését az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően
kell meghatározni.
(2) Környezeti elem vagy
rendszer védelméről szóló szakterületi jogszabály a 3. számú melléklet
figyelembevételével az adott elemre vagy rendszerre vonatkozó hatásterület
meghatározásához részletszabályokat állapíthat meg.
(3) A hatásterületnek a
tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának
ismertetését [Kt. 71.§ (1) bekezdés b) pontja]
a) azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység
miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
b) ezen állapot várható -a tevékenységtől független - változásának
jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok
ezt lehetővé teszik.
(4) A hatásfolyamatokat
környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel
kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
(5) A környezeti hatások
értékelésénél [Kt. 71.§ (1) bekezdés c) pontja]
a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzését kell megadni az
érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi
tényezők figyelembevételével:
aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése
és időbeli eloszlása,
ab) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-,
természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
ac) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és
épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
ad) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti
erőforrások pótolhatósága,
ae) a környezetkárosodás mérséklésének lehetőségei;
b) ha a hatás a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását
okozhatja, különösen a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét
és a hatásra való érzékenységét, ideértve a morbiditási mutatókat is, kell
megadni.
(5) A tevékenység
társadalmi és gazdasági következményei [Kt. 71.§ (1) bekezdés d) pontja]
között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti
hatásaival összefüggésben
a) a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;
b) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és
az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli
változásokat.
(7) Ha a 20/B.§ szerinti
eljárás megindult, akkor a részletes tanulmány külön fejeztében
összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások
vizsgálatát, különösen
a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek
figyelembevételének módját;
b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve
eseményeket;
c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által
közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre
csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges
utólagos méréseket és megfigyeléseket;
g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.
A 12.§ (7) bekezdése
a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 5.§-ával megállapított szöveg.
13.§ A részletes
tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:
a) a tevékenység lényegének ismertetését;
b) a várható környezeti állapotváltozást;
c) a hatásterület bemutatását;
d) a környezeti hatások értékelését;
e) az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható
változásokat;
f) a foganatosítandó környezetvédelmi intézkedéseket.
[Kt. 71.§ (1) bekezdés
i) pontjához]
14.§ (1) A részletes
tanulmányban előforduló, államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képező
adatok tekintetében az e rendelet 6.§-a (2) bekezdésének c) pontjában
foglaltak az irányadók.
(2) A felügyelőség a
részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az (1) bekezdés szerinti
információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem
alkalmasak.
(Kt. 93.§-ához)
15.§ (1) A felügyelőség
a részletes tanulmány benyújtása után tartandó közmeghallgatásra vonatkozó
adatokat [Kt. 93.§ (3)-(5) bekezdések] legalább egy, a hatásterület
szerinti helyi vagy egy országos napilapban közzéteszi.
(2) Az érintett
környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről
szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat. Kétség
esetén az ilyen igényt bejelentett szervezetek ügyféli jogosultságát
vélelmezni kell.
16.§ (1) A
környezetvédelmiengedély megadásáról szóló határozatban az engedély
feltételei között egyebek mellett - előírható
a) rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő,
ellenőrző rendszer kialakítását;
b) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is;
c) a felhagyás feltételei, ideértve a felhagyás megkezdése előtt végzendő
vizsgálatokra való kötelezést is, ha a felhagyásnak jelentős környezeti
hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez
kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.
(2) A környezetvédelmi
engedélyről történő döntéshozatali eljárásra a 8.§ (2) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A 16.§ (2) bekezdése
a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 6.§-ával megállapított szöveg.
17.§ (1) Olyan
tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény
telepítése szükséges, a tevékenység akkor engedélyezhető a tervezett
nyomvonal egyes önállóan is használható szakaszaira, ha akár a megindított,
akár egy korábbi eljárás előkészítő szakaszában a teljes tervezett
nyomvonalat a felügyelőségnek bemutatták.
(2) Több felügyelőség
területét érintő telepítés esetén az eljáró hatóságot a másodfokú hatóság
jelöli ki.
18.§ A környezetvédelmi
engedély megadására irányuló kérelmet egyéb ok hiányában is el kell
utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása ellentétes
a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban (Kt. 40.§) meghatározott
környezeti célállapotokkal;
b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezetvédelmi
kötelezettségeivel.
A 18.§ a) pontja a
Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egy időben lép hatályba (lásd: 21.§ (2)
bekezdése).
19.§ A felügyelőség a
környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha
az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott
engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
20.§ (1) A
környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, de az engedély
határozatlan időre is megadható.
(2) Az engedély
érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok
előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és
előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges
idő és a tevékenység tervezett élettartama figyelembevételével határozza
meg.
(3) Az engedély
érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet
továbbra is folytatni kívánja, a Kt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az országhatáron
átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések
20/A.§ (1) Az
országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991.
február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X.13.) Korm.
rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá
tartozó ügyekben mind az egyezmény részes feleli, mind - viszonosság esetén
- más országok tekintetében is, az egyezmény előírásait a 20/A.-20/D.§-ok
szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más
nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Az egyezmény I.
függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények
mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a "nagy" vagy
"nagyobb" megjelölés található, az 1. számú mellékletben a
megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a részletes környezeti
hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltétel vagy mérethatár
alkalmazandó.
(3) Az egyezmény
rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény
szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a Környezetvédelmi
Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) feladata.
Eljárás kibocsátó
félként
20/B.§ (1) A
felügyelőség az egyezmény I. függelékében meghatározott tevékenység
megkezdési szándékának bejelentése [Kt. 69.§ (1) bek.] után, ha a
tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti
hatás bekövetkezése - különösen az egyezmény III. függelékében szereplő
ismérvek alapján - feltételezhető, megküldi a Minisztériumnak:
a) a kérelem és az előzetes tanulmány két példányát;
b) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy
ba) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján
feltételezhető,
bb) a hatásviselő fél hatásterületéről a részletes hatástanulmány
elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti iratokat a 7.§ (1) bekezdésében meghatározott közzététel előtt
kell megküldeni, és arról a kérelmezőt is tájékoztatni kell.
(3) Nem kell az (1)
bekezdés szerinti iratokat megküldeni, amennyiben a felügyelőség a kérelmet
annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a
szakhatóság állásfoglalása alapján elutasítja.
(4) A Minisztérium az
(1) bekezdés szerinti iratok alapján, a környezetvédelmi engedély
megszerzésére irányuló eljárás határidejéhez igazodó válaszadási határidő
megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a
hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a
kérelmezőnek.
(5) A Minisztérium a
hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint
a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és
környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely azokat
kézbesíti a kérelmezőnek.
(6) Ha a hatásviselő fél
az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a
környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor azt az egyezmény előírásai és
a 20/A.-20/C.§-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell
továbbfolytatni.
20/C.§ (1) A
kérelmezőnek a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő
fél által kért nyelven el kell készítenie a részletes tanulmány nemzetközi
fejezetének [12.§ (7) bek.] és közérthető összefoglalójának (13.§)
fordítását, és azt be kell nyújtania a felügyelőségre. A fordítás akkor
kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a részletes
tanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását
közvetlenül követően nem utasítja el.
(2) A felügyelőség a
részletes tanulmány két példányát és az (1) bekezdés szerinti fordítást
haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a
hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt.
A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint
a szakhatóságokat.
(3) A hatásviselő féllel
való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által
adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett
szakhatóságok bevonásával. a részletes tanulmány kiegészítését rendelheti
el.
(4) A felügyelőség a
környezetvédelmi engedély tárgyában hozott ügydöntő határozatát megküldi a
Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az
ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon
kell továbbítani.
(5) Olyan tevékenység
környezetvédelmi engedélyezése során, amelyben a felügyelőség országhatáron
átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, a
környezetvédelmi engedély még nem került kiadásra, és a 20/A.§ (1)
bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium
haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti
erről a kérelmezőt.
(6) Az (5) bekezdés
szerinti tájékoztatást követően
a) a Minisztérium megszervezi - a felügyelőség és az érintett szakhatóságok
bevonásával - az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti
információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti
hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;
b) a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást vagy eljárási
szakasz megkezdését az egyeztetés lezárásáig - de legfeljebb 90 napig -
felfüggesztheti.
(7) Ha az egyeztetés
során kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség a szakhatóságok
bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős
környezeti hatás, akkor az eljárást az egyezmény és a 20/A.-20/C.§-ok
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni.
Eljárás hatásviselő
félként
20/D.§ (1) A kibocsátó
fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését
követően, a Minisztérium
a) kikéri a felügyelőség és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárásban
szakhatóságként részt vevő szervek álláspontját a tervezett tevékenységről,
annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, a
kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvétel
szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület
kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket, vagy azok felettes
szervét keresi meg;
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását
és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti
bevonásával.
(2) A Minisztérium az
értesítésre adott válaszában jelzik, hogy a feltételezett környezeti
hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó
fél környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni
a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában.
(3) Amennyiben a
kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban az egyezmény alkalmazásának
szükségessége felmerül, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a
rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja
szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető Magyarország területén
jelentős környezeti hatás bekövetkezése, akkor a Minisztérium jelzi ezt a
kibocsátó félnek, és kikéri az egyezmény alkalmazását.
(4) A kibocsátó fél
kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1)
bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja
meg és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.
(5) A kibocsátó fél
által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges
fordítások elvégzését követően a Minisztérium
a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját:
b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását
és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti
bevonásával;
c) a nyilvános vitát is szervezethet, ha azon legalább a kibocsátó fél
képviselője vagy a tevékenység kezdeményezője vagy a hatásvizsgálat
készítője a részvételt vállalja.
(6) A Minisztérium az e
szakaszban meghatározott vélemény- és információkérési, valamint
tájékoztatási feladatainak ellátásában bevonhatja területi szerveit és a
Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséget.
A 20/A-D.§ és a
címeik a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 7.§-ával megállapított szöveg.
Záró rendelkezések
21.§ (1) Ez a rendelet -
a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Kt. hatálybalépésével egyidejűleg
lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
(2) A rendelet 18.§-ának
a) pontja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal egy időben lép hatályba.
(3) E rendelt
végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
gondoskodik, e feladatának ellátása körében a technikai haladás
eredményeinek és a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével
javaslatokat dolgoz ki a rendelet 1. számú mellékletének korszerűsítésére.
(4) E rendelet
hatálybalépésével egyidejűleg az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának
átmeneti szabályozásáról szóló - a 67/1994. (V.4.) Korm. rendelet
módosított - 86/1993. (VI.4.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(5) E rendelet
hatálybalépésével egyidejűleg
a)
b)-c)
d) a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV.28.) NIM
rendelet 15.§-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, és a
(2) bekezdése első mondatának első fordulata pedig a következők szerint
módosul:
[(1) A kérelemhez mellékelni kell:]
h) a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló
építmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolatát.
(2) A kérelmet és az (1) bekezdés a)-e) és h) pontjaiban előírt
mellékleteket egy-egy példányban,
e) a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló
1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(3) Erőmű létesítéséhez szükséges előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni
kell:
a) külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat-köteles
erőművek esetén az előzetes környezeti tanulmányt és az illetékes
környezetvédelmi felügyelőségnek a tanulmány alapján maghozott határozatát;
b) az egyéb esetekben az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek a
megvalósíthatósági tanulmány környezeti hatásvizsgálati fejezetére
vonatkozó állásfoglalását.
A létesítési engedélykérelemhez az a) pont szerinti esetekben a
környezetvédelmi engedélyt kell mellékelni.
A 21.§ (5)
bekezdésének c) pontját a 108/1997. (VI.25.) Korm. rendelet 21.§ (8)
bekezdése hatálytalanította.
A 21.§ (5) bekezdésének a) pontját a 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet
153.§ (3) bekezdése hatálytalanította.
1. számú melléklet a
152/1995. (XII.12.) Korm. rendelethez
A környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listája
Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények Mezőgazdaság 1. Komplex sík- vagy dombvidéki [0140]* melioráció 500 ha-tól 2. Részleges dombvidéki [0140] melioráció 500 ha-tól Bányászat 3. Szénbányászat(1)(f) és tőzegkitermelés [10] 4. Kőolaj- és földgázkitermelés, kivéve a kutatófúrást [11] 5. Uránércbányászat(2)(f) [12] 6. Fémtartalmú ércek bányászata(3)(f)[13] 7. Egyéb bányászat, kivétel az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet [14] Feldolgozóipar 8. Húsfeldolgozás 2000 t/év késztermék-előállítástól [1511] 9. Önállóan létesített vágóhíd élő állatra számított 2000 t/év kapacitástól [1511;1512] 10. Növényolajgyártás, a hidegsajtolásos technológiával történő növényolaj-előállítás kivételével [1514] 11. Keményítőgyártás [1532] 12. Cukorgyártás [1542] 13. Élesztő gyártása [1549] 14. Szesz és szeszes ital gyártása, kivéve az önállóan létesített, csak szeszes italt előállító üzemet 2 t/nap késztermék-előállítástól [1551] 15. Nyersbőrcserzés, -kikészítés 1000 t/év nyersbőr-felhasználástól [1831;1911] 16. Celluóz- és papírgyártás, a kézzel merített papír gyártása kivételével [2101] 17. Kőoljafeldolgozás,(4) kenőanyag-előállítás 15 000 t/év késztermék-előállítástól [2310] 18. Kokszolómű [2320] 19. Szénfeldolgozás és szénlepárlás [2412] 20. Kénsavgyártás(5) [2412] 21. Lúgok előállítása alkálikloridok elektrolízisével(5) [2412] 22. Foszgéngyártás(5) [2412] 23. Műtrágyagyártás(5) [2413] 24. Műanyag alapanyag-gyártás(5) [2414] 25. Növényvédőszer-hatóanyag és intermedier gyártás(5) [2421] 26. Lakk- és festékgyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól(5) [2422] 27. Gyógyszer-alapanyagok, gyógyszer-készítmények, kiszerelt gyógyszerek, szterobakterológiai készítmények, radioaktív és egyéb gyógyászati jellegű készítmények gyártása(5) [2423] 28. Mosószer- és tisztítószergyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól(5) [2424] 29. Lőpor-, robbanószer- és lőszergyártás(5) [2429] 30. Építési vegyianyag-gyártás 1000 t/év késztermék-előállítástól(5) [2429] 31. Grafit- és műszéngyártás(5) [2429] 32. Kiégett nukleáris fűtőelem újrafeldolgozására szolgáló létesítmény(4)(f) [2429] 33. Celluóuműszál-gyártás(5) [2430] 34. Üveggyártás [2610] 35. Finomkerámia-gyártás 5000 t/év késztermék-előállítástól [2620] 36. Tűzálló kerámiatermékek gyártása 20 000 t/év késztermék-előállítástól [2640] 37. Cementgyártás [2651] 38. Azbesztcement termékek gyártása(6) [2652] 39. Azbeszt tartalmú termékek előállítása(7) [2690] 40. Kohómű (vas, acél, alumínium, egyéb színesfém)(4) [271;272] 41. Timföld- és korundgyártás [2721] 42. Öntöde, vas- és acélöntödénél 10 t/nap, alumínium- és egyéb színesfémöntödénél 2 t/nap kapacitástól [273] 43. Fémek felületkezelése (galvanizálás, zsírtalanítás) 20 000 m2/év felület kezelésétől, függetlenül attól, hogy a tevékenységet szerződés vagy bérmunka keretében végzik [2852] 44. Akkumulátorgyártás [3140] 45. Nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron [3210] 46. Közúti gépjárműgyártás [3410] 47. Vasúti járműgyártás [3520] Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 48. Víztározás - függetlenül a tározott víz hasznosítási módjától, 700 000 m3 befogadóképességtől, vagy 2 m-es gátmagasságától [4100] 49. Felszín alatti vizek igénybevétele, ha egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból a napi vízkivétel [4100] -talajvízből az 1 000 m3-t, -réteg- és karsztvízből az 5 000 m3-t, -partiszűrésű vízből a 10 000 m3-t, -termál rétegvízből a 2 000 m3-t, -termál karsztvízből az 1 000 m3-t, -forrásból a mindenkori forráshozam 33%-át és a 100 m3-t meghaladja 50. Vízátvezetés, ha az átvezetett víz [4100] - a vízadó tó közepes, illetőleg a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt, vagy - a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át, illetve, ha - a befogadó tó közepes, illetőleg a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának - 10%-át, vagy - a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át meghaladja. (Vízfolyások e pont alkalmazásában azok a természetes úton létrejött terepalakulatok, amelyekben az év bármely időszakában meghatározható mennyiségű víz áramlik.) 51. Atomerőmű(4)(f), atomreaktor((4)(f) [4010] 52. Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől(4) [4010] 53. Vízierőmű 20 MW villamos teljesítménytől(8) [4010] 54. Geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől [4010] 55. Villamos távvezeték 120 KV-től, kivéve a földkábel [4010] 56. Földgáz elosztóvezeték 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól [4020] 57. Atomfűtőmű(4)(f) [4030] 58. Távfűtőmű 50 MW hőteljesítménytől [4030] Közúti jármű karbantartása 59. Közúti gépjármű, javító telep [5021;5029] 50 db egyidőben javítható gépjárműtől Szállítás, raktározás 60. Közforgalmú vasútvonal [6010] 61. Vasúti pályaudvar [6010] - személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött, - teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött, - állomás = 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött, = veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel, = kocsimosó berendezéssel, - határállomás 62. Autópálya,(4) autóút(4) [602] 63. I. rendű főút [602] 64. II. rendű, erdőt átszelő főút, 50 ha nagyságú erdőtömbtől [602] 65. Autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól [602] 66. Metró [6021] 67. Kőolaj-,(9) földgáz-(9) és kőolajtermék-vezeték [6030] 68. Kikötő,(10) hajórakodó(10) az 1/1980. (I.7.) KPM rendelet értelmezése szerint, kivéve az ideiglenes kikötőket [612] 69. Nyilvános és polgári célú nem nyilvános repülőtér,(11) kivéve a fel- és leszállóhely, valamint a helikopter állomás [62] 70. Kőolaj, kőolajtermékek vagy földgáz tárolása 20 000 m3 össztároló kapacitástól(4) [6342] 71. Vegyi termék önálló tárolása 30 000 m3 kapacitástól(12) Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 72. Kutató vagy oktató atomreaktor 1 KW folyamatos hőteljesítménytől(4)(f) [7310] 73. Fotóüzem, 15 000 m2/év fotófilm előhívásától, vagy 50 000 m2/év papírkópia készítéstől [7494] Közigazgatás 74. Fegyveres erők állandó laktanyai elhelyezése önálló zászlóalj, illetve ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 20 ha területfoglalástól [7510] 75. Fegyveres erő lő- és gyakorlótere, önálló zászlóalj vagy ennél nagyobb szervezet esetén, vagy 100 ha területfoglalástól [7510] 76. Állami repülések céljára szolgáló repülőtér,(11) kivéve a fel- és leszállóhely, valamint a helikopter állomás [7510] Egyéb közösségi szolgáltatás 77. Szennyvíztisztító telep 5000 m3/nap szennyvíz tisztítástól [9011] 78. Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100 t/év szárazanyagtól [9011] 79. Öntözéses szennyvízelhelyező telep 50 ha-tól [9011] 80. Szűrőmezős elszikkasztó rendszer 5 ha-tól [9011] 81. Szennyvízleürítő és ürítő-kezelő telep 100 m3/nap kapacitástól [9012] 82. Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat lerakással ártalmatlanító telep (szeméttelep) [9021] 83. Települési és nem veszélyes termelési hulladékokat égető mű [9021] 84. Veszélyes hulladékokat égető mű(13) [9022] 85. Veszélyes hulladékok lerakótelepe(4) [9022] 86. Veszélyes hulladék [9022] tároló-előkezelő telep 87. Veszélyes hulladék égetése nem erre specializált berendezésben, 100 kg/üzemóra veszélyes hulladék égetéstől [9022] 88. Dögtér a 41/1997. (V.28.) FM rend. 5 függelék 2.1. pontja szerinti értelmezésben [9022] Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények 89. "A" típusú izotóplaboratórium" 90. Nukleáris üzemanyag feldolgozására, dúsítására szolgáló létesítmény(4)(f) 91. Nukleáris fűtőelem gyártására szolgáló létesítmény(4)(f) 92. Önállóan létesített radioaktív-hulladék feldolgozó- és/vagy tárolótelep(4)(f) 93. Önállóan létesített kiégett-fűtőelem tároló(4)(f) 94. Duzzasztómű 2 m-es duzzasztási magasságtól(8) 95. Állóvíz- és holtágszabályozás 5 ha vízfelülettől 96. Folyószabályozás 3 fkm-től, kanyarátvágás esetén hosszmegkötés nélkül 97. Vízfolyásrendezés 1 km vízfolyáshossztól 98. Területi vízrendezés, síkvidéken legalább 1000 ha-t, dombvidéken legalább 500 ha-t érintő beavatkozás esetén 99. Nyílt felszínű öntöző főcsatorna 100. Bevásárló központ (több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységek és egyéb szolgáltató helyeket magába foglaló bevásárló hely) 20 000 m2 nettó össz-szintterülettől. 101. Erdőterület [az 1996. évi LIV. törvény 8.§ (1) bekezdés a) és b) pontja szerint] igénybevétele, ha az legalább 25 ha-on az erdő faállományának kitermelésével jár(14) 102. A tevékenység felhagyása az (f)-el megjelölt 3., 5., 6.sorszám alatti tevékenységeknél és a 32., 51., 57., 72.,90., 91., 92., 93.sorszám alatti létesítményekben Jelölések magyarázata: *A [] zárójelben lévő számok "A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása" című kiadvány szerinti besorolási számokat jelentik. (KSH, Statisztikai Nómenklatúrák sorozat, 1995.) (1) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 100 ezer t/év szén bányászatától. (2) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 100 ezer 6/év uránért bányászatától. (3) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles vasért esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától. (4) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles. (5) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles komplex gyártástechnológiai alkalmazásakor. (6) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 20 000 t/év késztermék-előállítástól. (7) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 200 t/év azbesztfelhasználástól. (8) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 10 millió m3 víz tározásától. (9) Mindig részletes hatásvizsgálat-köteles 800 mm átmérőtől- (10) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 1350 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók befogadásától. (11) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 2100 m vagy annál hosszabb kifutópályától. (12) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 50 000 m3 kapacitástól. (13) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 1000 kg/üzemóra névleges kapacitástól (14) Mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-köteles 50 ha erdő faállományának kiterelésétől. Az (1)-(14) lábjegyzetekben felsorolt mindig részletes környezeti hatásvizsgálat-kötelezettség a tevékenység módosítására nem terjed ki. (f) A felhagyás megkezdése előtt is környezeti hatásvizsgálat-köteles.
Országos vagy helyi
jelentőségű védett természeti területen, továbbá a megjelölt esetekben
gyógyhelyeken is környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek
Tevékenységek, illetve a végzésükhöz szükséges létesítmények Minden, az előzőekben felsorolt tevékenység, a 71,m 100, és 101. sorszámú tevékenység, illetve létesítmény a megadott mérethatárral, egyébként méretmegkötés nélkül, továbbá 103. Állattartó telep, amely alkalmas legalább 20 db kifejlett szarvasmarha vagy azzal azonos súlyegyenértékű más fajtájú háziállat tartására 104. Zárttéri vadtartás 105. Vadkibocsátó hely (vízivad, muflon, dám, fácán esetében)* 106. Légvezeték 107. Turizmust, idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények 100 fő/nap befogadóképességtől* 108. Vízi- és horgásztelep 109. Sportlétesítmények* 110. Állandó használatra épített út** 111. Mezőgazdasági vasútvonal és erdei vasút* 112. Föld alatti vezetékek 113. Rádió- és televízióadó, beleértve a távközlési adókat is 114. Árvízmentesítés Jelölések magyarázata: * Gyógyhelyen is környezeti hatásvizsgálat-köteles. ** Gyógyhelyen csak - a belterületi út 1800 egységjármű tervezett átlagos napi forgalomtól, - az országos közúthálózat részét képező átkelő szakasz környezeti hatásvizsgálat-köteles."
Az 1. számú melléklet
a 172/1999. (XII.6.) Korm. rendelet 8.§-ával megállapított szöveg.
2. számú melléklet a
152/1995. (XII.12.) Korm. rendelethez
A környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködők
1. Szakhatóságok
a) az eljárásban mindig bevonandó
aa) természet és tájvédelmi szakkérésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes természetvédelmi igazgatóság, illetve nemzeti park
igazgatóság
másodfokon: KTM Természetvédelmi Hivatal,
ab) környezet-egészségügyi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes
megyei (fővárosi) intézete
másodfokon: Országos Népegészségügyi Központ Országos Tisztiorvosi
Hivatala;
ac) polgári védelmi szakkérdésekre kiterjedően első fokon a területi
hivatásos polgári védelmi szerv, másodfokon a Polgári Védelmi Országos
Parancsnokság
b) az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet
érintő kérdés felmerülése esetén bevonandó
ba) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: érintett települési önkormányzat jegyzője
másodfokon: illetékes megyei közigazgatási hivatal
bb) erdővédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes erdőfelügyelőség
másodfokon: Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatal,
bc) műemlékvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes műemlékfelügyeleti igazgatóság
másodfokon: Országos Műemlékvédelmi Hivatal,
bd) termőföld minőségvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomás
másodfokon: a Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, a
főváros területén a Földművelésügyi Minisztérium
be) földtani és ásványvagyonvédelmi szakkérdésekre kiterjedően
első fokon: Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala
másodfokon: A Magyar Geológiai Szolgálat Szakhatósági Osztálya;
c) az eljárás részletes szakaszában a hatáskörükbe tartozó elvi, illetve
területfelhasználási engedélyezésre vonatkozó nyilatkozatra [Kt. 71.§ (3)
bekezdése] kiterjedően
ca) elvi vízjogi engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság
másodfokon: Országos Vízügyi Főigazgatóság,
cb) elvi építési engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: a telepítés tervezett helyei(i) szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője
másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal,
cc) területfelhasználási engedélyre vonatkozó nyilatkozatra kiterjedően
első fokon: a telepítés tervezett helye(i) szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője
másodfokon: a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.
A 2. számú melléklet
1.ac) pontja a 196/1996. (XII.22.) Korm. rendelet 29.§ (1) bekezdésével
megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet 1. pont ba) alpontja a 172/1999. (XII.6.) Korm.
rendelet 9.§-ával megállapított szöveg.
2. Az eljárásba
feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok:
a) bányászati szakkérdések:
Magyar Bányászati Hivatal,
b) energetikai szakkérdések:
Magyar Energia Hivatal,
c) ipari műszaki biztonságtechnikai szakkérdések:
Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,
d) nukleáris szakkérdések:
Országos Atomenergia Hivatal,
e) területhasználati szakkérdések:
illetékes megyei földhivatalok,
f) állategészségügyi szakkérdések:
illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások,
g) növényegészségügyi szakkérdések:
illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomások,
h) honvédelmi szakkérdések
Magyar Honvédség Parancsnoksága,
i) vízügyi szakkérdések:
illetékes területi vízügyi igazgatóság, illetőleg Országos Vízügyi
Főigazgatóság,
j) közlekedési szakkérdések:
illetékes megyei közlekedési felügyelet, illetőleg Központi Közlekedési
Felügyelet,
k) hírközlési szakkérdések:
illetékes területi hírközlési felügyelet, illetőleg Hírközlési
Főfelügyelet,
l) légügyi szakkérdések:
Légügyi Igazgatóság,
m) a természetes adottságok (víz, iszap, levegő, barlang) gyógyászati
hasznosításának szakkérdései:
NM Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.
A 2. számú melléklet
2/j) pontja a 206/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 11.§-ával megállapított
szöveg.
3. Az eljárásba
különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén
szakértőként bevonandó szervezetek:
a) meteorológiai szakkérdések:
Országos Meteorológiai Szolgálat,
b) építésügyi szakkérdések:
illetékes területi főépítészi iroda,
c) régészeti értékek szakkérdések:
területileg illetékes megyei múzeumok, illetve a fővárosban a Budapesti
Történeti Múzeum.
3. számú melléklet a
152/1995. (XII.12.) Korm. rendelethez
A hatásterület meghatározásának szabályai
I. Hatásterület típusok
1. A közvetlen hatások területi: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető
területek, amelyek lehetnek
a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások
terjedési területi az érintett környezeti elemben, valamint
b) a föld, víz, élővilág, épített közvetlen igénybevételének területei.
2. A közvetlen hatások területei: a közvetlen hatások területein
bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő
hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek
szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.
3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek
együttese.
II. A hatásterület
meghatározásának menete
A környezeti hatásvizsgálat
a) előkészítő szakaszában körül kell határolni a részletes szakaszban
vizsgálandó területet,
b) részletes szakaszában e területet fokozatosan pontosítani kell,
c) befejezéskor a végleges teljes hatásterületet kell meghatározni.
|