1993. évi VI. törvény
az agrárpiaci rendtartásról
Az Országgyűlés -
figyelemmel a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti termékek
termelési, értékesítési, feldolgozási és fogyasztási sajátosságaira - annak
érdekében, hogy a piac szereplői számára kiszámíthatóak legyenek
lehetőségeik és esélyeik, továbbá a piacgazdaság jogi kereteit kiépítse, a
szabályozott agrárpiacot megteremtse, valamint az európai gazdasági
együttműködési rendszerhez való csatlakozást elősegítse, a következő
törvényt alkotja:
A törvényt az
Országgyűlés az 1993. február 2-i ülésnapján fogadta el.
I.
Általános rendelkezések
1.§ E törvény hatálya
kiterjed:
a) a mezőgazdasági, a halászati, az élelmiszeripari, valamint az erdészeti
termékekre;
b) ezen termékeket termelő, előállító, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi
tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági
és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt:
gazdálkodó), továbbá
c) az e törvény alapján terméktanácsként elismert szervezetre (a
továbbiakban: Terméktanács).
Az 1.§ az 1995. évi
XCIX. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.
2.§ E törvény
alkalmazásában:
a) agrárpiaci rendtartás: az 1.§ szerinti termékek sajátos termelési és
piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer;
b) közvetlenül szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely
egyes termékekre a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett az
agrárpiaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit
működteti;
c)-d)
e) termékpálya: a piaci szereplők meghatározott termék
alapanyag-előállításától a végtermék előállításáig terjedő
kapcsolatrendszere;
f) képviseleti jogosítvány: a Terméktanács tagjai számára adott szavazati
jog átruházása;
g) kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség,
illetőleg termőterület, amelyet a földművelésügyi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) a piaci zavar megelőzése érdekében jogszabályban
határoz meg, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető;
h) garantált ár: az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének
hetven százalékát el nem érő, jogszabályban megállapított olyan minimum ár,
amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott
mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezettséget vállal;
i) az irányár: az az ár, amely a várható piaci viszonyok függvényében azt a
centrumot jelöli meg, amely az áringadozások központját képezi;
j) intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan
legalacsonyabb, illetőleg legmagasabb ár, amelyet ha a piaci ár elér, vagy
meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.
k)
l) piaci zavar: a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás
középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek
keresleti-kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása
érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében e törvény hatálya alá
tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés
alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve
értékesítésére kerülhet sor;
m) exporttámogatás: az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás
függvényében egyes termékek külpiacra jutásának elősegítése érdekében
megállapított mértékű támogatás;
n) kiegyenlítő befizetés: az irányárat jelentősen meghaladó exportár esetén
átmeneti időre elrendelt, a folyamatos belföldi termékellátást szolgáló
befizetési kötelezettség;
o) szezonév: a termékek biológiai sajátosságaihoz igazodó időtartam.
A 2.§ e), g), m) é n)
pontja az 1995. évi XCIX. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.
A 2.§ c)-d) pontját az 1999. évi LXXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdése
hatálytalanította.
A 2.§ h) és j) pontja az 1999. évi LXXXVII. törvény 1.§-ával
megállapított szöveg.
A 2.§ k) pontját az 1995. évi XCIX. törvény 16.§ (3) bekezdése
hatálytalanította.
A 2.§ m) pontja az 1999. évi LXXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdésével
módosított szöveg.
II.
Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere
3.§ (1) Az agrárpiaci
rendtartás működésével kapcsolatos tevékenységet - a kormányzati
munkamegosztást is figyelembe véve - a törvényben említett miniszterek e
törvényben, továbbá a külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskör
szerint látják el.
(2) Az agrárpiaci
rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket az (1)
bekezdésben foglaltakra tekintettel
a) a miniszter;
b) a tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság); továbbá
c) a Terméktanácsok
látják el.
4.§ Az agrárpiaci
rendtartás irányításával, szervezésével és szabályozásával, valamint az e
törvény szerinti információs rendszer kialakításával, működtetésével
kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el, aki egyes feladatainak
ellátásáról az általa létrehozott Agrárrendtartási Hivatalon keresztül
gondoskodik.
A 4.§ az 1995. évi
XCIX. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
5.§ (1) A Bizottság
agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum, véleményt
nyilvánít az 1.§ a) pontja szerinti termékek külkereskedelmi forgalmát
érintő szabályozási kérdésekben, továbbá javaslatot tesz agrárpiaci,
valamint egyes termékek kereskedelmi forgalmát és piacvédelmét szolgáló
intézkedés meghozatalára.
Az 5.§ (1) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 4.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) A Bizottság tagjai:
a földművelésügyi miniszter, az gazdasági miniszter, külügyminiszter és a
pénzügyminiszter által kijelölt egy-egy személy. A Bizottság elnöke a
miniszter által kijelölt bizottsági tag.
Az 5.§ (2) bekezdése
a 2000. évi XC. törvény 3.§-ával módosított szöveg.
(3) Ha e törvény másként
nem rendelkezik, a Bizottság munkájában állandó meghívottként tanácskozási
joggal részt vesz:
a) a napirend szerint illetékes Terméktanács egy,
b) a gazdasági kamarák egy-egy,
c) az érintett termelők, feldolgozók, továbbá a forgalmazók érdekeit
képviselő társadalmi szervezetek összesen kettő, valamint
d) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet egy képviselője.
Az 5.§ (3) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 4.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
(4) A Bizottság
elnökének meghívására, annak ülésein más érdekelt is részt vehet.
Az 5.§ (4) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 4.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
(5) Abban az esetben, ha
a Bizottság által megtárgyalt kérdésben a tagok között nincs egyetértés,
bármelyik bizottsági tag minisztere útján kérheti a Kormány
állásfoglalását.
(6) A Bizottság
ügyrendjét saját maga állapítja meg.
(7) Amennyiben a
Bizottság ülésein tanácskozási joggal résztvevők a Bizottság által
kialakított állásfoglalással nem értenek egyet a (2) bekezdésben említett
bármelyik miniszternél kezdeményezhetik a Kormány állásfoglalását.
(8) A Bizottság
ügyrendjét saját maga állapítja meg. Ennek keretében a Bizottság ülésein
tanácskozási joggal résztvevők számára biztosítani kell, hogy javaslatot
tegyenek a Bizottság üléseinek napirendjére.
6.§ (1) A törvény
hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és
forgalmazó szervezetek és személyek (a továbbiakban együtt: gazdálkodók) az
egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott
közfeladatokat is ellátó nem nyereségérdekelt szerveit a miniszter
Terméktanácsként ismerheti el.
(2) Terméktanácsként
csak az a szerv ismerhető el, amely
a) biztosítja azt, hogy ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodók a
Terméktanács alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, azokat a
Terméktanács tagjai sorába felveszi;
b) az alapszabályban meghatározott módon biztosítja, hogy a fogyasztók
érdekképviseleti szervei a Terméktanács munkájában részt vegyenek;
c) az alapszabályban meghatározott, vagy más módon felelősséget vállal
azért, hogy a Terméktanács tagjai a miniszter és a Terméktanács közötti
szerződésben foglaltakat végrehajtják;
d) döntéseinél a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogot
biztosít;
e) biztosítja a tagsági jogok képviseleti jogosítvány alapján történő
gyakorlását azzal, hogy egy képviselő csak egy jogosítvány alapján járhat
el.
(3) Terméktanácsként
történő elismerés határozatlan időtartamra szól.
A 6.§ (3) bekezdése
az 1999. évi LXXXVII. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.
(4) Ha több szervezet
kéri az (1) bekezdésben foglaltak alapján Terméktanácsként történő
elismerését a miniszter határozza meg, hogy - a termékcsoport vagy
termékpálya jellegétől függően - mely szervezetet ismer el
Terméktanácsként.
(5) Amennyiben a
Terméktanács e törvényben foglalt feltételeket nem tudja teljesíteni, úgy a
miniszter a Terméktanácsként történő elismeréshez adott hozzájárulását
visszavonhatja.
(6) A Terméktanácsként
elismert szerveket a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé
kell tenni.
(7) A külön törvény
alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az
általuk képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés
nélkül - terméktanácsnak kell tekinteni.
A 6.§ (7) bekezdése
az 1997. évi CXXII. törvény 18.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
7.§ (1) A Terméktanács
az agrárpiaci rendtartás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes
feladatok végrehajtására a miniszterrel szerződést köthet.
(2) A megkötött
szerződések nyilvánosak, ahhoz a Terméktanácshoz nem tartozó gazdálkodók
írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak, amit a Terméktanács köteles
visszaigazolni. Ebben az esetben a szerződésben vállalt jogok és
kötelezettségek a csatlakozó tagot is megilletik, illetve terhelik.
(3) A (2) bekezdésben
említett írásos nyilatkozat a Terméktanácsba való tagfelvételi kérelemnek,
míg a visszaigazolás a tagfelvételi kérelem elfogadásának minősül.
(4) Az agrárpiaci
rendtartás hatálya alá tartozó szerződés csak a miniszter által e törvény
alapján Terméktanácsként elismert szervekkel köthető.
(5) Amennyiben az
érintett területen Terméktanács nem működik vagy a miniszter a
Terméktanáccsal nem köt szerződést, úgy az agrárpiaci rendtartás hatálya
alá tartozó eszközök alkalmazása lebonyolításának részletes feltételeit - a
Bizottsággal egyetértésben - a miniszter határozza meg.
(6) Felhatalmazást kap a
miniszter arra, hogy amennyiben az adott termékpálya résztvevőinek többsége
már tagja egy adott Terméktanácsnak, jogszabályban meghatározza, hogy e
törvény hatálya alá tartozó állami támogatás, illetve kötelezettségvállalás
kedvezményezettjei csak a Terméktanács tagjai lehessenek.
III.
Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszere
8.§ (1) Garantált árat
a) kell meghirdetni az élelmezési célú búzára, a takarmánykukoricára, a
tehéntejre, a vágómarhára, a vágósertésre,
b) lehet meghirdetni a cukorrépára, a cukorra, valamint az izocukorra.
(2) Az (1) bekezdésbe
vont termék forgalomban szokásos minőségét, amelyekre az agrárpiaci
rendtartás eszközeit alkalmazzák, a mindenkor érvényes szabványok, illetve
a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján az egyes részpiaci
szabályozásokban kell meghatározni.
A 8.§ az 1999. évi
LXXXVII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.
9.§ (1) A törvény
alkalmazása során a következő eszközök vehetők igénybe:
a) garantált ár körének és mértékének meghatározása;
b) irányár közzététele;
c) termelési önkorlátozás;
d) kvóta meghatározása;
e) piaci zavar, termékfelesleg, illetve termékhiány esetén, az agrárpiaci
rendtartás pénzügyi forrásai terhére piaci beavatkozás (intervenció),
valamint egyéb pénzügyi intézkedés, támogatás kezdeményezése, meghozatala,
elrendelése;
f) a termelés szabályozására szerződés kötése a Terméktanáccsal;
g) az exporttámogatás mértékének és feltételeinek meghatározása;
h) az export engedélyezése vagy felfüggesztése;
i) kiegyenlítő befizetés előírása;
j) pályázat kiírása, feltételeinek meghatározása;
k) állami készletezés, feldolgoztatás, bértároltatás, állami készlet
értékesítése;
l) az áruját közraktárban elhelyező termelőnek a közraktározással
összefüggésben felmerült költségeihez való hozzájárulás.
m) pénzintézeti hitelfelvételnél állami kezességvállalás,
n) minőségi felár alkalmazása, valamint
o) állategészségügyi, illetve hatósági díjtámogatás.
A 9.§ (1)
bekezdésének g)-j) és l) pontja az 1995. évi XCIX. törvény 6.§ (1)
bekezdésével megállapított szöveg.
A 9.§ (1) bekezdésének bevezető szövege és m)-o) pontja az 1999. évi
LXXXVII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.
(2) Indokolt esetben az
(1) bekezdés szerinti eszközök egyidejű vagy időszakos alkalmazására is sor
kerülhet.
(3) Pályázat kiírása
esetén annak elbírálása pályázati díj előzetes megfizetéséhez köthető. A
pályázati díj mértékét a pályázati kiírásban kell meghatározni. A
befizetett pályázati díjat a pályázó részére vissza kell fizetni,
amennyiben az a pályázati kiírásban meghatározott időpontig a pályázati
feltételeknek eleget tesz, ellenkező esetben a pályázó a befizetett
pályázati díjat elveszti.
(4) A garantált árat,
valamint a miniszter döntése szerint ahhoz rendelt kvótát - ha jogszabály
másként nem rendelkezik - növényi termékek esetében a szezonév, állati
termékek esetében pedig a naptári év kezdete előtt legalább kilencven
nappal kell meghirdetni.
(5) Jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a támogatott
az (1) bekezdés szerinti eszközök alkalmazásához azonos célra más
jogszabály alapján állami támogatást nem vesz igénybe.
A 9.§ (3)-(4)
bekezdése az 1995. évi XCIX. törvény 6.§ (2) bekezdésével megállapított
szöveg.
10.§ (1) Az agrárpiaci
rendtartás eszközeinek alkalmazása során az alábbi pénzügyi források
használhatók fel:
a) a költségvetési törvényben Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezetének Piacra jutási támogatás kiadási előirányzata;
b) az e törvényben szabályozott eszközrendszer működtetéséből származó
bevételek, ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét;
c) garantált áron történő felvásárláshoz - állami kezességvállalás mellett
- a felvásárló szervezet, szervezetek, vállalkozók által felvett hitel.
A 10.§ (1)
bekezdésének a) pontja az 1999. évi LXXXVII. törvény 5.§-ával megállapított
szöveg.
A 10.§ (1) bekezdésének b) pontja az 1995. évi XCIX. törvény 7.§ (1)
bekezdésével megállapított szöveg.
(2) Az (1) bekezdés b)
pontja szerinti bevételeket a miniszter elkülönített számlán és alapszerűen
kezeli, melyeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételek
kiegészítésére, valamint az agrárpiaci rendtartás működési feltételeinek
biztosításával összefüggő kiadásokra lehet felhasználni.
(3) A Terméktanács - az
e törvényben foglalt célok megvalósításának elősegítése érdekében - a
tagjai által történt befizetésekből támogatást nyújthat. A Terméktanács
tagja az e célra történt befizetést az adott termékpályához tartozó
termékek értékesítéséből származó árbevétele egy ezrelékének megfelelő
mértékben számolhatja el az egyéb ráfordításai, illetőleg költségei között.
Az adott termékpályához tartozó egyes termékek esetén - a miniszter,
valamint a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter együttes döntése alapján - a befizetés mértéke elérheti az
árbevétel öt százalékát is. A Terméktanács az így befizetett pénzt köteles
elkülönítetten kezelni, és azt csak az e törvényben meghatározott célokra
történő kifizetésekre használhatja fel.
A 10.§ (3) az 1995.
évi IC. törvény 7.§ (2) által megállapított szöveg.
11.§ (1) A közvetlenül
szabályozott agrárpiac meghirdetése esetében a szabályozásba bevont
termékre - a Terméktanács javaslatát is figyelembe véve - a miniszter, a
pénzügyminiszterrel egyetértésben garantált árat állapít meg. Ezzel
egyidejűleg meghatározott mennyiségű és minőségű termékre termelési kvótát
is meg kell határozni. Az ebbe a körbe tartozó termékeknél a garantált ár
és a hozzá kapcsolódóan meghirdetett kvóta állami felvásárlás esetén
történő érvényesítési időtartama növényi termékeknél a szezonévi
betakarítás kezdő napjától a garantált árra vonatkozó rendeletben
meghatározott időpontig tart, állati termékeknél a naptári évvel egyezik
meg.
A 11.§ (1) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.
(2) Garantált ár
meghirdetése esetén az állam nevében a miniszter a Terméktanáccsal kötött
szerződésben vállalja, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket a
Terméktanács tagjaitól, illetve azoktól a termelőktől, akik írásos
nyilatkozatban csatlakoztak a szerződéshez - felajánlás esetén - a
meghirdetett áron felvásároltat.
12.§ (1) A gazdálkodás
kiszámíthatósága és a piac szereplőinek tájékoztatása érdekében a 8.§ (1)
bekezdésében meghatározott termékekre irányárat kell meghirdetni, más
termékek esetében irányár hirdethető meg.
(2) Az irányár
mértékére, az alkalmazás feltételeire a Terméktanács tesz javaslatot,
amelyet a miniszter - egyetértése esetén - rendeletben tesz közzé. Amennyiben
a Terméktanács a miniszter kérelmére harminc napon belül nem tesz
javaslatot az irányár mértékére, az alkalmazás feltételeire, az irányárat a
miniszter állapítja meg és teszi közzé. Ha a terméktanács irányárra tett
javaslatát a miniszter nem fogadja el, akkor a miniszter harminc napon
belül gondoskodik az irányár meghirdetéséről.
(3) Irányár meghirdetése
esetén az alsó és felső intervenciós árat, valamint az ahhoz kapcsolódó
piacszabályozási eszközt a miniszter a pénzügyminiszterrel, a
külügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletben állapítja meg.
A 12.§ (1)-(3)
bekezdése az 1999. évi LXXXVII. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.
A 12.§ (3) bekezdése a 2000. évi XC. törvény 3.§-ával módosított szöveg.
(4) Irányár meghirdetése
esetén piaci beavatkozásra (intervenció) csak akkor kerülhet sor, ha
a) piaci zavar állt be, és
b) a Terméktanács a 10.§ (3) bekezdése alapján képzett befizetésekből a
piaci egyensúly helyreállítása érdekében előzetesen már támogatást nyújtott.
A 12.§ az 1995. évi
XCIX. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.
13.§ (1) Az e törvény
hatálya alá tartozó termékek termelési sajátosságaiból adódó piaci zavara
esetén, vagy annak megelőzése érdekében a termelés mennyiségi
szabályozására kerülhet sor.
(2) A mennyiségi
szabályozás formái lehetnek:
a) a termelés államilag történő szabályozása (ösztönzés, korlátozás), vagy
b) a termelési önkorlátozás vállalása.
(3) A termelés
mennyiségi szabályozása határozatlan időre is megállapítható.
A 13.§ (3) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 10.§-ával megállapított szöveg.
14.§ (1) A 13.§ (2)
bekezdésének a) pontja szerinti meghatározott időtartamra, termőterületre,
mennyiségre, minőségre vonatkozó kvótát a miniszter rendeletben állapítja
meg. Ez esetben a szabályozás feltételeiről, módjáról és - amennyiben ahhoz
állami támogatás kapcsolódik - az ellentételezés mértékéről, valamint a
szabályozásban foglaltak megsértésének jogkövetkezményeiről is rendelkezni
kell. Ennek keretében feltételként előírható, hogy a szabályozással
érintett termékkörben e törvény szerinti kedvezményekhez csak a
Terméktanács tagja juthat.
A 14.§ (1) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.
(2) A termelés
mennyiségi szabályozásának mértékéről, módjáról és a rendelkezésre álló
lehetőségeknek a termékpálya résztvevői közötti szétosztásáról, valamint az
(1) bekezdésben szabályozott feltételekről külön szerződésben is
megállapodhat a miniszter a Terméktanácsokkal.
(3) Ha a Terméktanács
által szerződésben vállalt szabályozás ráeső részét a termékpálya
résztvevője nem tartja be, a Terméktanács a termékpálya résztvevőjét az
alapszabályban, illetve a Terméktanácshoz csatlakozást visszaigazoló
okmányában meghatározott módon kizárja az agrárpiaci rendtartás rendelkezésére
álló pénzügyi források igénybevételéből. A felvett támogatás ez esetben
jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
15.§ A 13.§ (2) bekezdés
b) pontja szerint a Terméktanács egyes termékek termelésének önkorlátozását
is elrendelheti, a 14.§ (2)-(3) bekezdésében említettek - alapszabály
szerinti - megfelelő alkalmazásával.
16.§ Ha a 12.§-ban
meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13.§ (2) bekezdése alapján
megvalósuló mennyiségi szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11.§-ában foglalt tilalomba
ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter
biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén
megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó
magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár
és mennyiségi korlátozás mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és
versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11.§-ában foglalt tilalom alól.
A 16.§ az 1996. évi
LVII. törvény 97.§-ával megállapított szöveg.
17.§ (1) Az export
támogatási rendszernek - figyelemmel az állam nemzetközi szerződéséből
adódó kötelezettségeire is - elő kell segítenie a belföldi kereslet-kínálat
egyensúlyának megteremtését, továbbá a hatékony agrárexportot.
(2) Az e törvény hatálya
alá tartozó termékek exportjához kapcsolódó exporttámogatás mértékét a
miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint az külügyminiszterrel
együttesen kiadott rendelete állapítja meg.
A 17.§ (2) bekezdése
az 1999. évi LXXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
A 17.§ (2) bekezdése a 2000. évi XC. törvény 3.§-ával módosított szöveg.
(3)
A 17.§ (3) bekezdését
az 1999. évi LXXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
18.§ (1) Egyes
termékeknél a piaci zavar megelőzése vagy elhárítása, valamint az állam
nemzetközi kötelezettsége teljesítésének megvalósítása érdekében,
exportengedélyezési rendszer működtethető.
(2)
A 18.§ (2) bekezdését
az 1997. évi CXLVI. törvény 88.§ (1) bekezdésének c) pontja
hatálytalanította.
19.§ (1) Egyes
termékeknél a belföldi piac védelme, valamint az állam nemzetközi
megállapodásokban szerzett jogainak és vállalt kötelezettségeinek
megvalósítása érdekében, import engedélyezési rendszer működtethető.
(2) Az import
engedélyezési körbe vont termékekre, az ipari, kereskedelmi és
idegenforgalmi miniszter, a miniszterrel egyetértésben - meghatározott
időszakra - mennyiségi, illetőleg értékkontingenst állapíthat meg.
20.§ (1) Amennyiben a
belföldi piac alapvetően fontos termékekből való folyamatos ellátása, a
bekövetkezett áruhiány vagy annak megelőzése ezt különösen indokolttá
teszi, a piaci egyensúly helyreállításának elősegítése érdekében azoknál a
termékeknél, amelyekre irányárat is meghirdettek, a termék exportálása
kiegyenlítő befizetés előzetes teljesítésétől tehető függővé. Kiegyenlítő
befizetés csak meghatározott időtartamra és csak akkor írható elő, ha a
termék határparitáson számított átlagos exportára a meghirdetett irányárat
jelentősen meghaladja. Kiegyenlítő befizetés elrendelése esetén - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - a meghirdetés érvényességi ideje alatt
exportált termék után exporttámogatás nem vehető igénybe. A kiegyenlítő
befizetésre kötelezettet, annak mértékét, az alkalmazás időtartamát,
valamint a befizetés egyéb feltételeit a miniszter - az ipari, kereskedelmi
és idegenforgalmi miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel
egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
A 20.§ az 1995. évi
IC. törvény 13.§ által megállapított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdése az 1999. évi LXXXVII. törvény 7.§ (2) bekezdésével
módosított szöveg.
(2) A kiegyenlítő
befizetés révén képződő bevétel a Tv. 10.§-a (1) bekezdésének b) pontja
szerinti pénzügyi forrásnak minősül.
A 20.§ az 1995. évi
XCIX. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.
21.§ (1) Az
agrártermeléssel összefüggő belföldi piaci zavarok elhárítására, a
mezőgazdasági sajátosságokból adódó termelésingadozások kezelésére, piaci
beavatkozási rendszer működtethető.
(2) Piaci beavatkozást
(intervenció) a miniszter, a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi
és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben az agrárpiaci rendtartás
rendelkezésre álló források terhére jogszabályban rendelhet el.
A 21.§ az 1990. évi
XXX. törvény 1.§ által módosított szöveg.
(3) A piaci beavatkozás
(intervenció) történhet:
a) előre meghatározott módon a Terméktanáccsal megkötött szerződés alapján;
b) piaci egyensúlyt alapvetően zavaró feszültségek keletkezésekor, eseti
döntés alapján.
22.§ Piaci beavatkozás
(intervenció) alkalmazható:
a) termékfelesleg esetén;
b) termékhiány esetén.
23.§ Termékfelesleg
esetén a felesleg a piacról ideiglenesen vagy véglegesen kivonható. Ennek
keretében a piaci beavatkozás (intervenció) során
a) állam által kezdeményezett export lebonyolítására;
b) állam által történő taktikai felvásárlásra, feldolgozásra, készletezésre
és tárolásra;
c) államilag támogatott forgalomba hozatalra; valamint
d) a termék forgalomból történő végleges kivonására kerülhet sor.
24.§ (1) Termékhiány
esetében piaci beavatkozásra (intervenció) az alábbi eszközök
alkalmazhatók:
a) az állami és más belföldi készletek meghatározott áron történő
forgalomba hozatala vagy annak elősegítése;
b) import kezdeményezése, taktikai célú importvásárlás lebonyolítása és e
termékek szükség szerinti kedvezményekkel történő forgalomba hozatala.
(2) Az (1) bekezdésben
szabályozott beavatkozást a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel
egyetértésben a miniszter rendeli el.
A 24.§ (2) bekezdése
a 2000. évi XC. törvény 3.§-ával módosított szöveg.
(3) Az (1)-(2) bekezdés
rendelkezései nem érintik a külön jogszabályban meghatározottak szerinti
állami készletekkel való gazdálkodást.
25.§ (1) Az agrárpiaci
rendtartás hatékony működése érdekében a statisztikai adatszolgáltatási
rendszerrel összehangolt információs rendszert kell működtetni. Ennek
keretében - a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével - a
Terméktanácsok, a gazdasági kamarák, valamint más köztestületek információs
rendszerének bekapcsolásával statisztikai célú felhasználásra is alkalmas
adatbázist kell létrehozni.
(2) A miniszter külön
jogszabályban határozza meg az információ tartalmát, az adatszolgáltatás
gyakoriságát, annak felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek
körét, továbbá az adatszolgáltatás módját.
A 25.§ (1)-(2)
bekezdése az 1995. évi XCIX. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.
(3) A miniszter a
mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel, feldolgozással kapcsolatban
külön jogszabályban kiegészítő adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
(4) Az információs
rendszer működtetéséhez a 10.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
bevételek is felhasználhatók.
26.§ (1) Az agrárpiaci
rendtartás és az ehhez tartozó központi információs rendszer működtetéséhez
szükséges feltételekről a Kormány - a pénzügyi feltételeket illetően a
költségvetési törvényben meghatározottak szerint - köteles gondoskodni.
(2) A Terméktanácsok
megalakulásához, működéséhez, valamint a Terméktanácsok információs
rendszerének kialakításához a miniszter az agrárpiaci rendtartás
rendelkezésére álló források terhére támogatást adhat.
(3) A Terméktanácsok
információs rendszerének működtetéséhez a miniszter az agrárpiaci
rendtartás rendelkezésére álló források terhére támogatást ad.
Záró rendelkezések
27.§ (1) Ez a törvény
1993. március 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a
miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben e törvény
végrehajtásáról gondoskodjék, amelynek során részletesen szabályozza a
termékpályákat, a Terméktanácsok működését és az állami elismerésük
feltételrendszerét, valamint az Agrárrendtartási Hivatal feladatkörét.
(3) Az érdekelt
miniszterek az agrárpiaci rendtartás hatályát érintő intézkedéseiket - a
nemzetközi kötelezettségekkel is összhangban - a miniszterrel egyetértésben
teszik meg.
(4) A törvény hatálya
alá tartozó termék külkereskedelmi forgalmát, piacvédelmét (így különösen a
vám megállapítását, vámkontingensek, vámpótlékok alkalmazását) érintő
intézkedéseiket az illetékes miniszterek a miniszterrel egyetértésben
teszik meg.
A 25.§ (4) bekezdése
az 1995. évi XCIX. törvény 15.§-ával megállapított szöveg.
(5) A jogszabály
hatálybalépésével egyidejűleg az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló
Bizottság létrehozásáról és feladatairól szóló 98/1991. (VII. 25.) Korm.
rendelettel, a 31/1992. (II. 13.) Korm. rendelettel, valamint a 137/1992.
(X. 8.) Korm. rendelettel módosított 11/1991. (I. 18.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
|