97/1999. (XI.18.) FVM-EüM-GM együttes
rendelet
a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az
ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC.
törvény (a továbbiakban: Ét.) 27.§-ának (5) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1.§ (1) Ez a rendelet az emberi
fogyasztásra palackozott természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz és
ásványi anyaggal dúsított ivóvíz előállítását (kezelését, palackozását) és
forgalmazását szabályozza.
(2) A palackozott gyógyvízre, továbbá a
nem csomagolt ivóvízre, szén-dioxiddal dúsított, sifonfejes palackban vagy
tartályban forgalomba hozott, valamint a vendéglátóiparban a fogyasztás
helyén elkészített szikvízre külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni.
2.§ E rendelet alkalmazásában
a) természetes ásványvíz: olyan, természetes állapotában emberi
fogyasztásra szánt, elismert (törzskönyvezett) víz, amely
1. természetes vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó
rétegből származik,
2. eredeténél fogva tiszta,
3. mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható,
4. összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó, vagy a
természetes ingadozás határain belül van,
5. összes, oldott ásványianyag-tartalma legalább 1000 mg/l vagy 500-1000
mg/l között van, és megfelel az 1. számú melléklet 2. pontjában
meghatározott követelményeknek,
6. kezeletlen, vagy az 5.§-ban megengedett módon kezelték, és
7. a 7.§-ban előírt módon palackozták;
b) forrásvíz (spring water, quella wasser, aua de source): olyan
természetes állapotban emberi fogyasztásra szánt víz, amely
1. természetes vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó
rétegből származik,
2. eredeténél fogva tiszta,
3. mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható,
4. összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó, vagy a
természetes ingadozás határain belül van,
5. összes, oldott ásványianyag-tartalma legalább 500 mg/l vagy 500-1000
mg/l közötti, de nem felel meg az 1. számú melléklet 2. pontjában
meghatározott követelményeknek,
6. kezeletlen, vagy az 5.§-ban megengedett módon kezelték, és
7. a 8.§-ban előírt módon palackozták;
c) ivóvíz: minden olyan víz, amely megfelel az érvényes előírásoknak;
d) ásványi anyaggal dúsított ivóvíz: olyan ivóvíz, amelynek
ásványianyag-tartalmát mesterséges módon alakították ki;
e) kinyerés: a vízkivételi hely létesítése, üzemeltetése;
f) elismerés (törzskönyvezés): a természetes ásványvíz név használatának e
rendelet szerinti engedélyezése;
g) kezelés: a víz egyes tulajdonságainak e rendeletben engedélyezett módon
történő megváltoztatása;
h) palack: a Magyar Élelmiszerkönyv, valamint a mérőedényként használt
palackok forgalomba hozataláról szóló 8/1997. (III.21.) IKIM rendelet
előírása szerinti űrtartalmú, légmentesen zárható, engedélyezett
csomagolóanyagból készült eszköz;
i) palackozás (csomagolás): az a tevékenység, amelynek során a vizet a
fogyasztó távollétében, meghatározott mennyiségben úgy töltik palackban,
hogy annak felnyitása vagy megsértése nélkül tartalma ne legyen
megváltoztatható;
j) összes ásványianyag-tartalom: a 180 °C-on meghatározott bepárlási
maradék és a hidrogén-karbonát-érték felének az összege mg/l-ben kifejezve.
3.§ A palackozott természetes ásványvíz,
forrásvíz, ivóvíz és ásványi anyaggal dúsított ivóvíz előállítása során
alkalmazni kell az élelmiszerekről szóló külön jogszabálynak az előállítás
feltételeire, a palackozás, a megnevezés, a jelölés előírásaira, a
forgalomba hozatal feltételeire, valamint az ellenőrzésre vonatkozó
szabályait.
4.§ (1) A természetes ásványvíz
megnevezés használatát az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi
Főigazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) engedélyezi.
(2) Az engedélyezés feltételei:
a) a víz kémiai és mikrobiológiai jellemzői alapján megfelel az 1. és 2.
számú mellékletben foglalt követelményeknek;
b) a 3. számú melléklet szerinti adatok értékelése alapján az
engedélyezésnek nincs akadálya.
(3) Az elismerés iránti kérelemhez
csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti dokumentumokat.
(4) A víz természetes ásványvízként való
elismerését, illetőleg az elismerés visszavonását az Egészségügyi
Minisztérium a hivatalos lapjában közzéteszi.
5.§ Természetes ásványvizet és
forrásvizet kizárólag a következő kezelésnek szabad alávetni:
a) a nem stabil részecskéknek szűréssel vagy ülepítéssel (dekantálással)
történő elválasztása; a vas-, a mangán- és a kénvegyületek, valamint az
arzén kiválását előzetesen oxigén, levegő vagy ózonnal dúsított levegő
hozzáadásával lehet segíteni, feltéve, hogy a kezelés nem változtatja meg a
természetes ásványvíz eredeti tulajdonságait, illetve alapvető
összetételét;
b) szabad szén-dioxid és egyéb gázok kizárólag fizikai módszerrel történő
teljes vagy részleges eltávolítása;
c) szén-dioxid hozzáadása vagy újra hozzáadása:
1.- "természetes szénsavat tartalmazó természetes ásványvíz"
esetén a kezelés során esetleg eltávozott szén-dioxidnak legfeljebb a
kinyerés helyén mért szintig történő pótlása ugyanazon vízadó rétegből
származó szén-dioxid felhasználásával,
2. "természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal
dúsítva" esetén a vízadó rétegből származó szén-dioxid
felhasználásával úgy, hogy az esetleges szűrés és palackozás után
szén-dioxid tartalma több, mint a vízkivételi helyen volt,
3. "szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz" esetén nem a
vízadó rétegből származó szén-dioxid felhasználásával,
4. "természetes szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz"
esetén természetes eredetű szén-dioxid felhasználásával.
6.§ (1) Ivóvízként kizárólag a hatályos
előírásoknak megfelelő víz palackozható.
(2) Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz
kezelésére az ivóvíz engedélyezett kezelésén kívül ioncserés és fordított
ozmózisos technológia is alkalmazható.
7.§ (1) Természetes ásványvízként csak a
4.§ szerint elismert víz palackozható.
(2) Természetes ásványvizet csak a
víznyerő helyen szabad palackozni. A természetes ásványvizet a víznyerő
helytől a palackozóüzemig zárt csővezetéken kell szállítani. A
csővezetéket, berendezést, valamint a víztartályt olyan anyagból és úgy
kell kialakítani, hogy a víz megtartsa eredeti kémiai, fiziko-kémiai és
mikrobiológiai tulajdonságait.
(3) A természetes ásványvíz eredeti tulajdonsága
és összetétele a technológiai folyamatok során - az 5.§-bn felsorolt
kezelések hatásán kívül - nem változhat meg.
(4) Eltérő jellegű ásványvizek elegyítése
tilos.
(5) Természetes ásványvíznél
felhasználható adalékanyagok:
a) a természetes ásványvízből kinyert és összegyűjtött eredeti szén-dioxid;
b) szén-dioxid (E 290).
8.§ (1) Forrásvizet csak a 7.§ (2) és (3)
bekezdésében meghatározott módon szabad palackozni.
(2) Forrásvíznél felhasználható
adalékanyag: szén-dioxid (E 290).
9.§ Ivóvíz és ásványi anyaggal dúsított
ivóvíz palackozása során felhasználható anyagok:
a) a palackozott ivóvízhez
1. ivóvíz,
2. szén-dioxid (E 290);
b) a palackozott, ásványi anyaggal dúsított ivóvízhez
1. ivóvíz,
2. nátrium-klorid (MSZ-01-1007),
3. kálium-klorid (E 508),
4. kalcium-klorid (E 509),
5. nátrium-karbonát és nátrium-hidrogénkarbonát (E 500),
6. kalcium-karbonát (E 170),
7. magnézium-karbonát (E 504),
8. magnézium-szulfát (MSZ 8769),
9. szén-dioxid (E 290).
10.§ A palackozott természetes ásványvíz
minőségi követelményeit a 1. számú melléklet, a mikrobiológiai állapotára
vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
11.§ A palackozott forrásvízre az
ivóvízre vonatkozó minőségi előírások érvényesek, a mikrobiológiai
követelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
12.§ (1) A szénsavval dúsított
palackozott ivóvíz és a szénsavval és ásványi anyaggal dúsított ivóvíz
a) összes aktív klór tartalma legfeljebb: 0,3 mg/l,
b) vastartalma legfeljebb: 1,0 mg/l,
c) mangántartalma legfeljebb: 0,2 mg/l
lehet.
(2) A szénsavas dúsítás nélküli
palackozott ivóvíz és a szénsavas dúsítás nélküli, ásványi anyaggal
dúsított ivóvíz
a) összes aktív klór tartalma legfeljebb: 0,2 mg/l,
b) vastartalma legfeljebb: 0,2 mg/l,
c) mangántartalma legfeljebb: 0,1 mg/l
lehet.
(3) Az ásványi anyaggal dúsított
palackozott ivóvíz oldott anyag tartalma legfeljebb 6,0 g/l lehet.
13.§ (1) A palackozott természetes
ásványvíz megnevezésnek az Ét. 18.§-ában előírtakon kívül a következőket
kell tartalmaznia:
a) a természetes ásványvíz 4.§ szerinti elismerése során megállapított
(törzskönyvben rögzített) megnevezést;
b) szén-dioxid hozzáadása esetén ennek feltüntetését az 5.§ c) pontja
szerint.
(2) A palackozott természetes ásványvíz
jelölésének az Ét. 19.§-ában előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) a víz összes ásványianyag-tartalmát és a víz jellegét meghatározó,
valamint a biológiai hatással rendelkező kémiai összetevők koncentrációját,
vagy a palackozott vízre vonatkozó teljes vegyelemzést ásványvíz-vizsgálatra
akkreditált laboratórium által végzett analízis alapján;
b) 1,5 mg/l felett a fluorid mennyiségét;
c) a víznyerőhely földrajzi nevét;
d) a palackozó üzem megnevezését, helyét;
e) az alkalmazott kezelési eljárást;
f) utalást a szén-dioxid tartalomra;
g) import estében a származási ország nevét.
(3) A megnevezés jelzőjeként a
feltételeknek történő megfelelés esetén a következő kifejezések
használhatók:
a) (*) "kis ásványianyag-tartalmú" ásványvíz, amelynek
ásványianyag-tartalma kevesebb, mint 500 mg/l;
b) (*) "nagyon kicsi ásványianyag-tartalmú" ásványvíz, amelynek
ásványianyag-tartalma kevesebb, mint 50 mg/l;
c) "ásványi sókban gazdag" ásványvíz, amelynek
ásványianyag-tartalma több, mint 1500 mg/l;
d) "hidrogén-karbonátos" ásványvíz, amelynek hidrogén-karbonát
tartalma több, mint 600 mg/l;
e) "szulfátos" ásványvíz, amelynek szulfáttartalma több, mint 200
mg/l;
f) "kloridos" ásványvíz, amelynek kloridtartalma több, mint 200
mg/l;
g) "kalciumos" ásványvíz, amelynek klaciumtartalma több, mint 150
mg/l;
h) "magnéziumos" ásványvíz, amelynek magnézium tartalma több,
mint 50 mg/l;
i) "fluoridos" ásványvíz, amelynek fluoridtartalma több, mint 1
mg/l;
j) "vasas" ásványvíz, amelynek vastartalma több, mint 1 mg/l;
k) "szabad szén-dioxid tartalmú" ásványvíz, amelynek szabad
szén-dioxid tartalma több, mint 250 mg/l;
l) "nátriumos" ásványvíz, amelynek nátriumtartalma több, mint 200
mg/l;
m) "kis nátrium tartalmú" ásványvíz, amelynek nátrium tartalma
kevesebb, mint 20 mg/l.
Lásd: 17.§ (1) és (2) bekezdése.
(4) Ha a természetes ásványvizet az 5.§
b) pontjában foglaltak szerint kezelték, azt a következő szerint kell
jelölni:
a) "szénsavmentesítve";
b) "részlegesen szénsavmentesítve".
(5) A természetes ásványvíz jelölésében
szerepelhet a kinyerési hely, település neve.
(6) Tilos az azonos kinyerési helyről
származó palackozott természetes ásványvizet különböző megnevezéssel,
illetve a különböző kinyerési helyről származó vizet azonos megnevezéssel
forgalomba hozni.
(7) A természetes ásványvíz törzskönyvben
rögzített neve mellett fantázianév is alkalmazható, de a törzskönyvben
rögzített nevet legalább másfélszer nagyobb betűvel kell feltüntetni, mint
a fantázianévben alkalmazott legnagyobb betű.
14.§ (1) A forrásvíz csomagolásán -
fantázianév használata estén is - fel kell tüntetni a forrásvíz
megnevezését.
(2) A forrásvíz jelölésnek az Ét.-ben
előírtakon kívül tartalmaznia kell:
a) a víznyerő hely földrajzi nevét;
b) a palackozó üzem megnevezését;
c) az alkalmazott kezelési eljárást;
d) utalást a szén-dioxid tartalomra;
e) import esetében a származási ország nevét.
(3) Nem alkalmazható olyan felirat, amely
alapján a forrásvíz a természetes ásványvízzel összetéveszthető.
15.§ (1) Az ivóvíz és az ásványi anyaggal
dúsított ivóvíz csomagolásán - a fantázianév használata esetén is - fel
kell tüntetni az ivóvíz, illetőleg ásványi anyaggal dúsított ivóvíz
megnevezést és az utalást a szén-dioxid tartalomra.
(2) Nem használható olyan felirat, amely
alapján az ivóvíz, illetőleg az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz a
természetes ásványvízzel vagy forrásvízzel összetéveszthető.
16.§ (1) A külföldön palackozott
természetes ásványvizet csak abban az esetben lehet forgalomba hozni, ha
azt az adott ország illetékes hatósága természetes ásványvízként elismerte,
és igazolja, hogy azt a hatóság rendszeresen ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az
importőrnek ötévenként ismételten be kell nyújtania, kivéve, ha azt az
említett időtartam lejárta előtt megújítják.
17.§ (1) Ez a rendelet - a 13.§ (3)
bekezdésének a) és b) pontjai kivételével - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2) E rendelet 13.§-a (3) bekezdésének a)
és b) pontjai a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való
csatlakozásával egyidejűleg lépnek hatályba.
(3) E rendelet 2.§-ának a) 5. és b) 4.
pontjában foglalt, az ásványianyag-tartalomra vonatkozó értékek, valamint
az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek a Magyar Köztársaságnak
az Európai Unióhoz való csatlakozásig érvényesek.
(4) E rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII.19.) MT rendelet
és a gyógyfürdő intézményekről, valamint a természetes gyógytényezők
hasznosításáról szóló 63/1984. (XII.19.) MZ rendelet végrehajtásáról szóló
7/1986. (VIII.10.) EüM rendelet 13.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(3) Belső alkalmazás szempontjából ásványvíz az a felszín alól származó,
természetes állapotában egészségre ártalmatlan víz, amely az emberi
szervezet biológiai vízigényének kielégítésére vagy pótlására szolgál. Ez
az ásványvíz elismert ásványvízzé akkor minősíthető, ha megfelel a külön
jogszabály erre vonatkozó előírásainak. A palackozott ásványvízre a külön
jogszabály rendelkezései az irányadók.
(5) E rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti
a) a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló, az 5/1996. (II.27.)
NM rendelettel módosított 21/1994. (XI.23.) NM rendelet mellékletéből az
"MSZ 11399:1995 Palackozott természetes ásványvíz" és az
"MSZ 11373:1988 Szénsavas ivóvíz" szövegrész,
b) a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII.19.) MT rendelet és a
gyógyfürdő intézményekről, valamint a természetes gyógytényezők
hasznosításáról szóló 63/1984. (XII.19.) MT rendelet végrehajtásáról
rendelkező 7/1986. (VIII.10.) EüM rendelet 17.§-ában az "ásvány-,
illetőleg" szövegrész; 18.§-a első mondatában "az ásványvíz
és" szövegrész, valamint a második és harmadik mondat.
(6) Az e rendelet jelölési előírásainak
meg nem felelő csomagolóanyagok legfeljebb a rendelet hatálybalépését
követő két évig használhatók.
(7) E rendelet az Európai Megállapodás
kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek
jogszabályaihoz való közelítést célozza. Ennek érdekében összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz a Tanács természetes ásványvizekről szóló 80/777/EGK
irányelvével és az azt módosító 96/70/EK irányelvével.
1.
számú melléklet a 97/1999. (XI.18.) FVM-EüM-GM együttes rendelethez
A palackozott természetes ásványvíz kémiai követelményei
1. A természetes ásványvíz kémiai összetevőire vonatkozó határértékek Megnevezés Felső határérték (mg/l) Összes ásványianyag-tartalom 6000 Nátrium, Na 1000 Fluorid, F 5,0 Szulfát, SO4 1000 Vas, Fe 2,0 Mangán, Mn 1,0 Antimon, Sb 0,01 Arzén, As 0,02 Bárium (oldott), Ba 2 Higany (összes), Hg 0,001 Króm (összes) Cr 0,1 Nikkel, Ni 0,04 Kadmium, Cd 0,006 Ólom, Pb 0,02 Szelén (összes), Se 0,02 Bór, B 5 Réz, Cu 2 Cink, Zn 5 Cianid (borkősavval felszabadított) 0,15 Nitrát, No3 20 Nitrit, NO2 0,2
2. Az 500 és 1000 mg/l közötti
ásványianyag-tartalmú vizek egyes összetevőire vonatkozó határértékek
A víz nátrium tartalma legyen kisebb 200 mg/l-nél és legalább egy
táplálkozás-fiziológiai szempontból fontos összetevője alapján feleljen meg
az alábbiaknak:
Megnevezés Határérték legalább (mg/l) Kalcium, Ca 60 Magnézium, Mg 20 Fluorid, F 0,8 Jodid, J 0,05
Az 1. számú melléklet táblázatának
fejléce a Magyar Közlöny 2000. évi 16. számával helyesbített szöveg.
3. A természetes ásványvíz esetében
elfogadható határértékek
Megnevezés Megengedett mennyiség mg/l mikrog/l Kémiai oxigénigény (KOIps) 10 Kőolaj 10 Fenolok 20 Anionaktív detergens 50 Kloroform 5 Szén-tetraklorid 2 Triklór-etilén és tetraklór-etilén 10 Peszticidek: komponensenként: 0,1 összese legfeljebb: 0,5
2.
számú melléklet a 97/1999. (XI.18.) FVM-EüM-GM együttes rendelethez
A palackozott természetes ásványvíz és forrásvíz mikrobiológiai
követelményei
Megnevezés Határérték Mezofil aerob telepszám 37+-0,5 °C-on* 20/cm3 Pszichrofil aerob telepszám 22+-0,5 °C-on** 100/cm3 E. coli szám 37+-0,5 °C-on és 44,5+-0,5 °C-on 0/250 cm3 Coliform szám 37+-0,5 °C-obn és 44,5+-0,5 °C-on 0/250 cm3 Enterococcus szám 0/250 Cm3 Pseudomonas aeruginosa szám 0/250 cm3 Szlfitredukáló anerob Clostridium szám 46+-0,5 °C-on 0/50 cm3 Parazita és kórokozó mikroorganizzmus 0 (nem tartalmazhat) * 24 órás inkubálással. ** 72 órás inkubálással. A mezofil és a pszichorfil aerob telepszámokra vonatkozó határérték és töltés utáni első 12 órán belül vett mintára a többi határérték a minőségmegőrzési időtartam teljes egészére vonatkozik.
3.
számú melléklet a 97/1999. (XI.18.) FVM-EüM-GM együttes rendelethez
A természetes ásványvíz jellemző tulajdonságainak megállapítása
1. A természetes ásványvíz emberi
egészségre kifejtett hatásának meghatározásához a következő szempontokat
kell vizsgálni:
a) geológiai és hidrogeológiai viszonyok,
b) fizikai, kémiai, fiziko-kémiai tulajdonságok,
c) mikrobiológiai paraméterek,
d) ha szükséges, a farmakológiai, fizilógiai és klinikai hatások,
e) az 5. pontban leírtak.
2. Az 1. d) pontban leírt
hatásvizsgálatok elvégzése nem kötelező abban az esetben, ha a víz
rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján már e rendelet
hatálybalépése előtt is természetes ásványvízként tartották nyilván,
továbbá azoknak a vizeknek az esetében sem, amelyek mind a víznyerőhelyen,
mind a palackozás után legalább 1000 mg/l összes oldott szárazanyagot vagy
legalább 250 mg/l szabad szén-dioxidot tartalmaznak.
3. A természetes ásványvíz összetétele,
hőmérséklete és más főbb tulajdonságai a természetes ingadozás határain
belül legyenek állandóak.
4. A természetes ásványvizek esetében az
összes élő csíraszám (telepszám) azt a mikrobaszámot jelenti, amely a víz
mindennemű kezelése előtt a víznyerőhelyen mutatható ki. Ezt az értéket a
víz minőségi és mennyiségi analízisével együtt rendszeres vizsgálatokkal
kell ellenőrizni.
5. Az elismeréshez szükséges feltételek a
következők:
5.1. Geológiai és hidrológiai adatok meghatározása:
5.1.1. A pontos vízutánpótlási terület leírása a magasság jelölésével,
legalább 1:1000 léptékű térképen.
5.1.2. Részletes geológiai leírás a vízadó réteg jellegéről.
5.1.3. A földtani szelvény rétegsora.
5.1.4. A vízkinyerés módjának leírása.
5.1.5. A víznyerőhely és a vízbázis védelmi rendszerének részletes leírása.
5.2. Fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatokkal meghatározott adatok:
5.2.1. A fajlagos vízhozam.
5.2.2. A víz, valamint a víznyerőhely évi átlaghőmérséklete.
5.2.3. A vízadó réteg típusa és a vízben található ásványi anyagok típusa
és jellege közötti kapcsolat.
5.2.4. A víz szárazanyag-tartalma 180 °C-on és 260 °C-on.
5.2.5. Az elektromos vezetőképesség a mérési hőmérséklet meghatározásával.
5.2.6. A hidrogén-ion koncentráció (pH).
5.2.7. Anionok és kationok.
5.2.8. A nem ionizált alakban jelen lévő szervetlen anyagok.
5.2.9. Nyomelemek.
5.2.10. A víz radioaktív tulajdonságai.
5.2.11. Ahol ez szükséges, a víz összetevőinek, relatív izotóp szintjei,
(16O.-18O) és hidrogén (prócium, deutérium, trícium).
5.2.12. A víz bizonyos összetevőinek toxicitása, figyelembe véve a
megengedett határértékeket.
5.3. Mikrobiológia követelmények a víznyerőhelyen a 2. számú mellékletben
foglaltak szerint.
5.4. A klinikai és farmakológiai vizsgálat követelményei:
5.4.1. A természetes ásványvíz különleges tulajdonságait a tudomány
mindenkori állása szerint elfogadott, valamint a természetes ásványvíz
tulajdonságainak és az emberi szervezetre kifejtett hatásainak (pl. a
vizelet kiválasztására, a gyomor- vagy bélfunkciókra gyakorolt hatás,
ásványi anyagok hiányának pótlására alkalmasság) megfelelő vizsgálati módszerekkel
kell meghatározni.
5.4.2. Nagyszámú, egybehangzó klinikai megfigyelés vagy klinikai vizsgálat
helyettesítheti az előző pontban leírt analízist.
4.
számú melléklet a 97/1999. (XI.18.) FVM-EüM-GM együttes rendelethez
A természetes ásványvíz elismerési kérelem tartalma
I. Általános adatok
1. A víznyerőhely azonosító adatai
1.1. Megye
1.2. Település
1.3. Közelebbi helymegjelölés
1.4. Kút/forrás neve
1.5. Országos kútkataszteri száma
2. A fenntartó neve, címe
3. Az üzemeltető neve, címe
4. Vízjogi üzemeltetési engedély
4.1. Kiadó vízügyi igazgatóság
4.2. Az engedély száma, kelte
4.3. Módosítás(ok) száma, kelte
4.4. Védőterület, védőidomok kijelölő határozat száma, kelte
5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem
(elismert ásványvíz külső belső felhasználásra)
6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat
II. A víznyerőhely műszaki adatai
1. A kútfúrás (forrásfoglalás) befejezésének időpontja (év)
2. Terepszintjének magassága
3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység
4. a víztermelésbe állított mélységköz
5. Nyugalmi vízszint +- m/terepszint
7. Üzemi vízhozam l/perc
8. Üzemi vízhőmérséklet
9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja
9.1. Gáztalanítás (CH4, CO2)
9.2. Vízkőképződés megelőzése
93. Vastalanítás, mangántalanítás
9.4. Egyéb
10. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m3/nap)
11. Tényleges víztermelés (m3/nap)
12. Vízhasznosítás megoszlása (m3/nap)
12.1. Gyógyfürdő-intézmények vízellátása
12.2. Palackozás
12.3. Egyéb fürdők vízellátása
12.4. Ivóvízellátás
12.5. Egyéb
12.6. Nem hasznosul
|