5/1998. (III.11.) KHVM rendelet

a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról
 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.§-a (8) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
 

1.§ (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5.§-ában foglaltakra figyelemmel - az állami vízügyi igazgatási szervezet területi szerve - a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VÍZIG) által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) működési területe megegyezik a VÍZIG külön jogszabály(*) szerinti illetékességi területével.
 

(*) Lásd a 234/1996. (XII.26.) Korm. rendeletet.
 

(2) A Tanács nevét, székhelyét és kapcsolatait e rendelet melléklete tartalmazza.
 

(3) A Tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
 

2.§ (1) A Tanács tagja:
a) a közlekedési, hírközlési és vízügy miniszter,
b) VÍZIG,
c) a helyi önkormányzatok, illetve önkormányzati érdekképviseleti szervek,
d) környezet- és természetvédelmi szervek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei intézetének,
e) a megyei földművelésügyi hivatalok,
f) a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások,
g) a megyei területfejlesztési tanács,
h) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok,
i) az agrár-, az ipari, valamint mérnökkamara,
j) a vízgazdálkodási társulatok, illetőleg a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek
képviselője.
 

(2) A Tanács legfeljebb 25 tagból áll.
 

(3) A Tanács tagjai az első ülésén a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak.
 

(4) A Tanács titkárságának teendőit a VÍZIG látja el.
 

(5) A Tanács elnöke - Tanácskozási joggal való részvételre - meghívhatja az egyes napirendi pontok tárgyalására más szervek képviselőit.
 

A Tanács feladata
 
 

3.§ (1) A Tanács a Vgtv.-ben, e rendeletben, valamint a tagok kétharmados többségével elfogadott szervezeti 's működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott feladatokat látja el.
 

(2) A Tanács az (1) bekezdésben megjelölt feladatkörében elősegíti a vízgazdálkodás területi szakmai feladatainak, egységes és összehangolt végrehajtását, a vízügyi tervezés és, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését.
 

(3) A Tanács működési területén
a) véleményezi:
aa) a regionális vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,
ab) a regionális vízkészlet-megosztási terveket,
ac) a regionális szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat,
ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ideértve a fejlesztési programok pénzügyi konstrukciójára vonatkozó javaslatot,
ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;
af) a vízügyi célelőirányzatból adható támogatás felhasználására irányuló pályázatokat.
b) javaslatot tesz:
ba) jogszabályok előkészítésére, módosítására,
bb) nemzetközi egyezmények tekintetében priorit sok megfogalmazására,
bc) a régió, illetve a régiók közötti kapcsolatot érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére;
bd) a Tanács - Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a készülő programok összehangolására;
c) értékeli a működési területén végzett árvíz- és belvízvédekezésben, vízminőség kárelhárítási terveket és tevékenységeket;
d) szakmailag értékeli a címzett és céltámogatással támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait.
 

A 3.§ (3) bekezdésének af) pontja a 11/1999. (III.11.) KHVM rendelet 11.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.
 

(4) A Tanács tevékenységét önállóan, a megyei területfejlesztési, továbbá a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.
 

4.§ (1) A Tanács a vonatkozó jogszabályok, valamint az SZMSZ, továbbá az éves munkaterv alapján működik. Üléseit - legalább a tagok felének részvételével - szükség szerint, de évente két alkalommal tartja.
 

(2) Az SZMSZ-ben kell meghatározni a Tanács összetételével és működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (így például a szavazati és Tanácskozási jogokat a határozatképességet a térségben működő egyéb szervezetekkel való kapcsolattartást).
 

(3) Indokolt esetben az elnök vagy öt tag a Tanácsot összehívhatja.
 

(4) A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismeretében az érdemi - legalább a tagok felének részvételével folytatott - Tanácskozáshoz szükséges.
 

(5) A Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a tagoknak, illetőleg a résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
 

5.§ (1) A Tanács a 3.§ (3) bekezdésében megjelölt feladatai körében a részt vevő szervekre, illetőleg szervezetekre kötelező döntéseket nem hozhat.
 

(2) A Tanács az arra illetékes szervnek, illetőleg szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, illetőleg szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.
 

6.§ (1) A Tanács tagja az őt delegáló szervnek, illetőleg szervezetnek (testületnek) a Tanács tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol.
 

(2) A Tanács elnöke
a) a Tanács működéséről a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert a tárgyévet követő március 31-éig,
b) a közvéleményt a sajtó útján évente legalább egyszer tájékoztatja.
 

7.§ A Tanács működésének pénzügyi fedezetét a létrehozó VÍZIG költségvetésében kell biztosítani.
 

8.§ (1) A Tanács a 3.§ (3) bekezdésében megjelölt feladatok elősegítése érdekében albizottságokat hozhat létre, melynek vezetője az illetékes önkormányzat képviselője.
 

(2) A Tanács az egyes vízgazdálkodási feladatokkal összefüggésben tagjaiból eseti bizottságot hozhat létre.
 

9.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
 

(2) A rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a VÍZIG vezetőjének a Tanács megalakításáról gondoskodnia kell.
 

(3) A Tanácsnak a szervezeti és működési szabályzatát a megalakulástól számított 3 hónapon belül el kell fogadnia.
 

1. Északdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Győr
Kapcsolatok: Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok; Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom megye
 

2. Középdunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Budapest
Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város; Pest és Nógrád megye
 

3. Alsódunavölgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Baja
Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye
 

4. Középdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Székesfehérvár
Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye
 

5. Déldunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Pécs
Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok: Baranya és Somogy megye
 

6. Nyugatdunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szombathely
Kapcsolatok: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye
 

7. Felsőtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Nyíregyháza
Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
 

8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Debrecen
Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város; Hajdú-Bihar megye
 

9. Északmagyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Miskolc
Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye
 

10. Középtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szolnok
Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város; Jász-Nagykun-Szolnok megye
 

11. Alsótiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Szeged
Kapcsolatok: Szeged, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye
 

12. Körösvidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács
Székhelye: Gyula
Kapcsolatok: Békéscsaba megyei jogú város, Békés megye