46/1999. (III.18.) Korm. rendelet
a
hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által
veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról
A Kormány a vízgazdálkodásról szól 1995.
évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 24.§-ának (4) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Fogalommeghatározások
1.§ E rendelet alkalmazásában
1. fakadó vizes területek: az árvízvédelmi töltés (fal) mentett oldalán
lévő, olyan mélyfekvésű területek, amelyeken az árvízi víznyomás hatására
szivárgó víz jut a felszínre és különböző nagyságú és időtartamú
vízborítást okoz;
2. fenntartó: a vizek és közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából eredő,
illetőleg az ezzel járó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlását
teljesítő, továbbá a fenntartási szakfeladatokat - mint közfeladatokat - a
jogszabály rendelkezése folytán, illetve egyéb jogviszony alapján ellátó
személy (szervezet);
3. holtág (holtmeder): a folyók szabályozása vagy a természetes
medervándorlás következtében keletkezett olyan meder (mederszakasz), amely
a természetes vízszállításban nem vesz részt;
4. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal)
közötti terület;
5. középső sáv: folyók hullámterében a védő erdősáv és a pari sáv közötti
terület;
6. mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a
hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál
(tervezésénél) figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter
által megállapított árvízszint;
7. nyári gát: a hullámtéren épült, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés,
amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb, és ezért gyakoribb árvíz ellen
véd;
8. parti sáv: a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények
(csatornák, tározók) mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott
szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását
szolgálja;(*)
9. partvonal: a meder és a part találkozási vonala;(**)
10. védő erdősáv: az árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett
húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv
(erdősáv);
11. védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán,
annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv;
12. vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített
talajú területek.
(*) 1995. évi LVII. tv. 1. számú
melléklet 24/a) pont.
(**) 1995. évi LVII. tv. 1. számú melléklet 12. pont.
II.
A parti sávra vonatkozó rendelkezések
2.§ (1) A vizek és a közcélú
vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos,
vagyonkezelő, illetőleg a fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a
vizek és egyes és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal
kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder
megközelítésére e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot
használhatnak.
(2) Az (1) bekezdésben érintett
szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá
fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása.
(3) A parti sáv szélessége:
a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a
partéltől - partvonaltól - számított 10 méterig;
b) az a) pontban nem említett egyéb vízfolyások (folyók, patakok) mentén 6
méterig;
c) a holtágak partvonalától, valamint a közcélú vízilétesítmények (tározók,
belvíz- és öntözőcsatornák) vízjogi engedélyben meghatározott medrétől
számított, legfeljebb 3-3 méterig terjed;
d) természetes tavak esetén - az állóvíz jellegével, fenntartásával
összefüggő feladatok mérlegelése alapján - általában 3 méterig terjedő
parti területet érint.
(4) A tulajdonos (fenntartó) kérelmére a
vízgazdálkodásért felelős miniszter - az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvény (*) szerint, egyedi döntéssel - a (3) bekezdés
b), c) és d) pontjában meghatározott méretektől eltérő, de legfeljebb 10
méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok
ellátása feltétlenül indokolja.
(*) 1957. évi IV. tv. 43.§.
(5) Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi
és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének
részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a
parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, az érintettekkel
közszemlére (közhírré) tétel útján kell közölni.(*)
(*) 1957. évi IV. tv. 45.§ (2) bek.
(6) A parti sávot is magában foglaló
parti ingatlan a (2) bekezdésben meghatározott szakfeladatok közérdekű
ellátására figyelemmel használható, hasznosítható.(*)
(*) 1995. évi LVII. tv. 20.§ (3) bek.,
22.§ (1) bek.
3.§ (1) Külterületen a parti sávban - a
(2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - általában csak gyepgazdálkodás
folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá
az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.
(2) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek
megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza,
illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel
rendelkező hatóság - a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a
parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást is
engedélyezhet.(*)
(*) 1997. évi CXLI. tv. 23.§.
(3) A parti sávban épületet, építményt
csak kivételesen - ha azt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.
törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti
területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos
Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály
szerint meghatározott körben, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság,
valamint az illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság szakhatósági
hozzájárulásával - lehet elhelyezni.(*)
(*) 1996. évi LIII. tv. 16.§ (5) bek.,
18.§ (3)-(4) bek.
(4) A parti sávot érintő építmény
elhelyezésének, megvalósításának, megvalósított létesítmények
fennmaradásának, vízgazdálkodási szempontból - egyebek mellett - az a
feltétele, hogy a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel,
illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását nem akadályozza.
4.§ (1) A parti sáv jogellenes
használata, hasznosítása, különösen a meder és a part állagát, illetve a
mederfenntartási munkák elvégzését akadályozó tevékenység vagy állapot
esetén az ingatlan tulajdonosa, használója - a fenntartó felhívására -
köteles a jogellenes állapot megszüntetésével a jogszabálynak megfelelő
állapotot helyreállítani, és azt folyamatosan fenntartani.
(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa
(használója) a fenntartó felhívásának - arra megállapított időtartamon
belül - nem tesz eleget, a fenntartó
a) a jogellenes tevékenység, illetve a jogellenesen létesített építmény
szerint hatáskörrel rendelkező és területileg illetékes hatóság
megkeresésével kéri a vízgazdálkodási szempontból káros állapot
megszüntetésére irányuló eljárás megindítását;
b) az a) pontban meghatározott különös hatáskör hiányában a területileg
illetékes önkormányzat jegyzőjének megkeresésével kezdeményezi a parti sáv
jogellenes használatának megszüntetésére irányuló hatósági eljárás
megindítását.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott hatáskörben eljárva, a jegyző, a jogellenes állapot
megszüntetésére irányuló intézkedés keretében, a parti sávval érintett
ingatlan tulajdonosát (használóját) a jogszabálynak megfelelő
hasznosításra, használatra, illetőleg az ezzel összefüggő meghatározott
magatartásra vagy attól való tartózkodásra kötelezheti.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott esetben, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggő
szükséghelyzetben (Ptk. 107.§) a fenntartó, illetőleg a védekezésre
kötelezett, a szükséghelyzet megszüntetése érdekében a parti sáv jogellenes
használatával összefüggő tevékenységet, munkákat (növényzet vagy építmények
eltávolítását) - az arra egyébként köteles személy költségre - maga is
elvégezheti.
A
parti sávval kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezések
5.§ (1) A 2.§ (1) bekezdésben
meghatározott jog gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár. Az akadályoztatás,
korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás [Ptk. 108.§ (1) bekezdés] a
szakfeladatok ellátásával okozati összefüggésben és azzal arányos mértékben
állapítható meg.
(2) A parti sávban lévő építmények és
növényzet eltávolításáért a tulajdonost (használót) a kisajátítási
kártalanításra vonatkozó szabályok szerint a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel illeti meg a térítés, illetve kártalanítás.
(3) Az építmények, illetve a növényzet
eltávolításáért a rendelet hatálybalépését megelőzően megvalósított
létesítés, illetve telepítés esetén csak akkor illeti meg kártalanítás, ha
a parti sávot magában foglaló terület beépítése, betelepítése a beépítés
időpontjában nem volt jogellenes.
(4) A vízügyről szóló 1964. évi IV.
törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII.13.) Korm. rendelet (Vhr.)
52.§ (1) bekezdésében meghatározott vízfolyások esetén az építmények és a
növényzet eltávolításáért csak akkor jár kártalanítás, ha a terület
beépítése, illetőleg betelepítése jogszerűen a Vhr. hatálybalépése előtt
történt.
(5) Amennyiben a parti sávra vonatkozó
rendelkezésekből eredő jog gyakorlása, illetőleg a használat korlátozása az
ingatlan használatát lényeges mértékben akadályozza, vagy a
rendeltetésszerű használatot kizárja, a tulajdonos az ingatlan
megvásárlását vagy kisajátítását kezdeményezheti.
III.
A FOLYÓK HULLÁMTERÉNEK HASZNÁLATA ÉS HASZNOSÍTÁSA
6.§ (1) A hullámteret csak jogszabályban
(*) meghatározott módon szabad használni (hasznosítani).
(*) 4/1981. (IV.4.) OVH rek.
113-123.§, 138-152.§, 123/1997. (VII.18.) Korm. r. 12.§ (2) bek., 253/1997.
(XII.20.) Korm. r. 49.§ (3) bek., 72/1996. (V.22.) Korm. r.
(2) A hullámtér rendeltetése a mederből
kilépő árvizek és a jég levezetése, ennek megfelelően a hullámtér a folyó
árvízi (nagyvízi) medrének a része.
(3) A hullámtér mint az ökológiai hálózat
(*) szerves és meghatározó része - ha nem minősül védett természeti
területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos
levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni.
(*) 1996. évi LIII. tv. 53.§ (3) bek.
b) pont.
(4) A hullámtér rendeltetésére
figyelemmel, a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai (használói) a hullámtéren
mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet
kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi természetvédelmi előírások
betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.
(5) A hullámtéren - a (6) bekezdésben
meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás
fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a
hullámtér használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév-
és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A
létesítés során az építmény engedélyezésére illetékes és hatáskörrel
rendelkező hatóság eljárásban a vízügyi, környezetvédelmi és
természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre. A vízügyi
szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az
építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági
elhelyezés tekintetében a mértékadó, árvízszint és az eddig előfordult
legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (*)
(*) 1995. évi LVII. tv. 24.§ (3) bek.
15/1997. (IX.19.) KHVM r.
46/1997. (XII.29.) KTM r.
(6) Közösségi, vízisport és
sporthorgászati építmények a hullámtéren csak helyi építési szabályzat,
szabályozási terv alapján helyezhetők el.
(7) A hullámtér hasznosításának
korlátozásáért és a mederből a hullámtérbe kilépő vizek által okozott
károkért, ideértve a nyári gátak feladásával összefüggő kárt is,
kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a hullámtér hasznosítása,
beépítése, betelepítése, a létesítéskor hatályos jogi szabályozás szerint
nem volt jogellenes, illetve a kártalanítást jogszabály nem korlátozta,
vagy nem zártak ki. (*)
(*) 17/1970. (VI.26.) PM-MÉM e. r.
7.§ (1) Az árvízvédelmi töltés
hullámverés és jég elleni védelmére védő erdőt kell telepíteni.
(2) A védő erdősáv szélessége általában
a) a Duna mentén 60 m,
b) a Tisza mentén 80 m,
c) egyéb folyók mentén 30 m
legyen.
(3) A védő erdősáv szélessége a helyi
körülmények, különösen
a) az uralkodó szélirány,
b) a vízmélység, a vízfelület nagysága,
c) a termőhely szerint telepíthető fafajok,
d) a hullámtér hasznosításának módja, és
e) az árvízvédelmi töltés kiépítettsége
együttes mérlegelésével, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi
LIV. törvénynek a védő erdőkre vonatkozó előírásaival (*) összhangban, a
(2) bekezdésben meghatározottól eltérő méretben is meghatározható.
(*) Evt. 17.§ (4) bek. c) pontja,
illetve az Evt. 21.§ (4) bek.
(4) A védő erdő gyors növekedésű, dús és
rugalmas ágazatú és lombozatú, lehetőleg őshonos, víztűrő fafajokból
álljon.
(5) A védő erdősáv területét úgy kell
rendezni, vagy vízelvezető csatornák létesítésével - a 6.§ (5) bekezdése
szerint - gondoskodni kell arról, hogy árvizek után pangó vizek nem
maradjanak.
8.§ (1) A hullámtér középső sávja a 6.§
(3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint hasznosítható.
(2) A gyakori vagy tartós elöntések miatt
szántó művelésre nem alkalmas területeken külteljes erdő- és
gyepgazdálkodás folytatható, a természetvédelmi célokkal összhangban.
IV.
A FAKADÓ VIZEK ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT ÉS A VÍZJÁRTA TERÜLETEKRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
9.§ (1) Az árvízvédelmi töltések
mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó
és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény
elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az
illetékes vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása, illetve az
állásfoglalása alapján engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdésben érintett területen
mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos (használó) saját
felelősségére (kockázatára) figyelemmel történhet. A terület adottságaiból
eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.
(3) A fakadó (szivárgó) vizek által
veszélyeztetett területeket - külön jogszabály szerint - a
településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban az
illetékes vízügyi igazgatási szerv, illetve fenntartó javaslatára
figyelemmel, fel kell tüntetni.(*)
(*) 1997. évi LXXVII. tv. 10.§ (4)
bek., 13.§ (1) bek.
(4) A fakadó és szivárgó vizek által
veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat - külön
jogszabály szerint - a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben
kell megállapítani - az arra illetékes vízügyi, környezetvédelmi, továbbá
természetvédelmi államigazgatási szervek és az árvízvédelmi töltés
fenntartójának véleménye alapján.
(5) A természeti környezet
veszélyeztetettség megelőzése érdekében a (3) vagy (4) bekezdés szerint
érintett, fakadó vizek által veszélyeztetett területekre - külön jogszabály
szerint (*) - építési tilalom rendelhető el.
(*) 1997. évi LXXVIII. tv. 20-22.§.
10.§ (1) E rendelet alkalmazása
szempontjából vízjárta területnek minősülnek különösen:
a) a nyílt árterek, vagyis a folyók és egyéb vízfolyások melletti, olyan
területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így
azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;
b) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a
területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a
szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;
c) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras
területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a
talaj tartósan vízzel telített;
d) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek,
vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés
jellemző;
e) a folyók elhagyott "ősmedrei", vagyis a folyókat kísérő, a
jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések,
amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
területekre a 9.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településszerkezeti tervben,
illetőleg az összefüggő egyéb településrendezési tervekben, helyi építési
szabályzatban - a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel
együtt - szintén fel kell tüntetni. (*)
(*) 1997. évi LXXVII. tv.
(3) Az (1) bekezdés szerint meghatározott
területekre vonatkozó építési, építésjogi követelményekre, illetőleg
tilalmakra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerint
meghatározott terület - a természetvédelemről szóló törvényben
meghatározott - természeti értékeket, illetve ezzel összefüggő, külön
nevesített természeti területet, védett természeti területet, vizes
élőhelyeket érintett, a terület esetleges igénybevétele kapcsán a
természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(*)
(*) 1996. évi LIII. tv.
V.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó
vizek és közcélú vízilétesítmények parti sávjaira, illetőleg a hullámterek
használatára vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról - a területek
jogszabály szerinti használatáról és használatának biztosításáról -
folyamatosan, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől számított öt éven
belül kell gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
feladat teljesítése érdekében az illetékes vízügyi igazgatóság, továbbá e
rendelet hatálya alá tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények egyéb
tulajdonosa, fenntartója a hatálybalépéstől számított két éven belül - a
területek tulajdoni és használati viszonyainak egyidejű felmérésével, annak
adataira alapozva - szükség esetén felhívja a parti hullámtéri ingatlanok
tulajdonosát (használóját) a jogszabálynak megfelelő használatra,
hasznosításra.
(3) A parti sáv jogellenes használatát
építő esetben e rendeletben vagy egyéb jogszabályban meghatározott
intézkedések a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott
32/1964. (XII.13.) Korm. rendelet 52.§ (1) bekezdésében meghatározott
vízfolyások esetén - az ott meghatározott mértékig - e rendelet
hatálybalépését követően, egyéb esetben pedig a (2) bekezdésében
meghatározott felszólításban megjelölt határidő lejárták követően
alkalmazhatók.
(4) Amennyiben a hullámtéri területek
vagyonkezelője a vízügyi igazgatóság - az egyébként szükséges szakfeladatok
ellátása mellett - gondoskodik a hullámtéri övezeteknek megfelelő
hasznosításáról (így például fakitermelés, terep- és vízrendezés).
(5) A (4) bekezdéstől eltérő
tulajdonviszonyok esetén a jogszabálynak megfelelő hasznosításáról,
használatáról és az ennek megfelelő intézkedésekről az érintett ingatlanok
tulajdonosai kötelesek gondoskodni, az (1) és (2) bekezdésekben
meghatározott határidőn belül.
(6) A (4) és (5) bekezdésben
meghatározott feladatok teljesítése a parti sáv, illetőleg a hullámtér
kialakítása során egyebekben az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996.
évi LIV. törvény, továbbá a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény,
valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
rendelkezésére is figyelemmel, e rendeletet érintő megfelelő alkalmazásával
kell eljárni.
(7) A parti sáv és a szabadon tartandó
sáv kijelölését követően a hullámtér használatára, hasznosítására vonatkozó
használati, művelési és egyéb korlátozásokat, előírásokat az illetékes
polgármester, a fővárosban a főpolgármester - a vízügyi igazgatóság
értesítésére figyelemmel - a helyben szokásos módon közzéteszi.
|