1.§ A rendelet hatálya
a) az állatgyógyászati készítmények
hazai elõállítására, kiszerelésére
(a továbbiakban: elõállítás), forgalomba
hozatalára, forgalmazására, felhasználására,
az importkészítmények forgalomba hozatalára,
forgalmazására és felhasználására;
tovább
b) az állatgyógyászati készítményeket
elõállító, forgalmazó és felhasználó
természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel
nem rendelkezõ gazdasági társaságokra
terjed ki.
2.§ A rendelet alkalmazásában
a) állatgyógyászati készítmény:
minden olyan anyag, készítmény, amelyet az élõ
állat élettani és kóros állapotának
befolyásolására, illetõleg vizsgálatára
alkalmaznak, az állatgyógyszerek, állatgyógyászati
oltó- és kórjelzõ anyagok, állatgyógyászati
gyógyhatású készítmények, az
élettani szükségleten felül adott nem nutritív
testidegen takarmánykiegészítõ anyagok, telepspecifikus
oltóanyagok, magisztrális állatgyógyászati
készítmények, állatgyógyászati
segédanyagok;
b) törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény: a forgalombahozatali engedéllyel
rendelkezõ, törzskönyvbe bejegyzett állatgyógyszer
(gyógyszer, gyógypremix, homeopatiás készítmény),
gyógyhatású készítmény, oltó-
és kórjelzõ anyag, az élettani szükségleten
felül adott nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ
anyag, az állatgyógyászati segédanyag;
c) vizsgálati készítmény: még nem
törzskönyvezett, forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkezõ,
a b) pontban felsorolt állatgyógyászati készítmény;
d) magisztrális állatgyógyászati készítmény:
a Magyar Gyógyszerkönyvben (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv)
szereplõ anyagokból, illetve törzskönyvezett készítményekbõl
az állatorvos elõírása alapján gyógyszertárban
egyedi kezelésre készített gyógyszer, mely
tovább nem forgalmazható;
e) gyógypremix: gyógyszer hatóanyagot és
vivõanyagot, esetleg segédanyagot tartalmazó készítmény,
amely gyógyszeres takarmányelõkeverék és
gyógyszeres takarmánykeverék elõállítására
szolgál;
f) állatgyógyászati gyógyhatású
készítmény: kizárólag természetes
eredetû anyagokat tartalmazó, kedvezõ biológiai
hatást kiváltó, állatorvosi vény nélkül
alkalmazható, elõírásszerû használat
esetén ártalmat nem okozó készítmény;
g) telepspecifikus oltóanyag: egy állatból vagy
állatcsoportból izolált kórokozókból
elõállított készítmény, mely
ugyanazon állat vagy állatcsoport, illetve a vele egy telepen
tartott egyedek védõoltására szolgál;
h) nem nutritív testidegen takarmánykiegészítõ
anyagok: tápláló értékkel nem rendelkezõ,
maradékképzõ anyag - a hozamfokozókat is ideértve
-, az állati testnek nem természetes alkotója, amely
a takarmánykihasználás fokozására szolgál;
i) elõállító: a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény és
a telepspecifikus oltóanyag gyártója, illetve kiszerelõje;
j) elõállítási engedély: az adott
törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény
és telepspecifikus oltóanyag gyártására
és/vagy kiszerelésére alkalmas helyre, illetve berendezésre
kiadott engedély;
k) forgalombahozatali engedély: a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmények
forgalomba hozatalát és felhasználását
engedélyezõ okirat;
l) engedélyes: a forgalombahozatali engedély címzettje,
aki általában azonos a törzskönyvi dokumentáció
tulajdonosával;
m) forgalmazó: aki törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményekkel kereskedelmi tevékenységet
folytat;
n) forgalmazási engedély: a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmények
kereskedelmi forgalmazására jogosító okirat;
o) élelmiszer-termelõ állat: olyan állat,
amelynek húsa vagy egyéb terméke az európai
étkezési szokásokat figyelembe véve emberi
fogyasztásra kerülhet;
p) élelmezés-egészségügyi várakozási
idõ: az állatgyógyászati készítmény
alkalmazása és a kezelt állat levágása,
illetve termékének fogyaszthatósága közötti
idõtartam;
r) kedvtelésbõl tartott állat: olyan állat,
amelynek húsa az európai étkezési szokások
figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra;
s) importõr: aki a külföldi törzskönyvezett
állatgyógyászati készítményt
Magyarországra behozza;
t) FoNoVet: szabványosított állatorvosi vényminták
gyûjteménye, amelyet az állatorvos rendeléskor,
a gyógyszerész a magisztrális gyógyszer készítésekor
segédletként használ.
3.§ (1) Törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény és telepspecifikus oltóanyag
kizárólag a földmûvelésügyi miniszter
(a továbbiakban: miniszter) elõzetes engedélyével
állítható elõ. Az elõállítási
engedély iránti kérelmet a Földmûvelésügyi
Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium) kell
benyújtani.
(2) A megfelelõ személyi és tárgyi feltételek
megléte esetén az elõállítási
engedélyt az Állatgyógyászati Oltóanyag-,
Gyógyszer- és Takarmányellenõrzõ Intézet
(a továbbiakban: ÁOGYTI) szakvéleménye alapján
a miniszter adja ki. Az engedély kizárólag az abban
megjelölt helyen folytatott elõállításra,
gyógyszerformára és készítményre
érvényes. Az elõállítás személyi
és tárgyi feltételeit az 1. számú melléklet
tartalmazza.
(3) Törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény és telepspecifikus oltóanyag
kizárólag állatorvosi, orvosi, gyógyszerészi,
vegyészi, vegyészmérnöki vagy biológusi
végzettséggel rendelkezõ személy irányításával
és felügyeletével állítható el.
4.§ (1) Vizsgálati készítmény laboratóriumon
kívüli gyakorlati kipróbálását
a miniszter engedélyezi. A gyakorlati kipróbálást
a 2. számú melléklet elõírásai
szerint állatorvos irányításával kell
végezni. A gyakorlati kipróbálást az illetékes
megyei (fõvárosi) állategészségügyi
és élelmiszer ellenõrzõ állomás
(a továbbiakban: Állomás) ellenõrzi. A gyakorlati
kipróbálásról készült jegyzõkönyv
egy példányát az ÁOGYTI-nek meg kell küldeni.
Törzskönyveztetni kívánt készítmény
esetében - a vizsgálat eredményétõl
függetlenül - a jegyzõkönyvet négy példányban
a törzskönyvi dokumentációhoz kell csatolni.
(2) A gyakorlati kipróbálásba vont állatokból
származó élelmiszere forgalomba hozatalának
és felhasználásának feltételeit (élelmezés-egészségügyi
várakozási idõ, maradékanyag- határértékek)
a népjóléti miniszter által kijelölt,
élelmezés-egészségügyi kérdésekben
illetékes intézet szakvéleménye alapján
a miniszter határozza meg.
(3) A megfelelõ maradékanyag-vizsgálatokkal még
nem rendelkezõ vizsgálati készítmény
esetén a kipróbálásban részt vevõ
állatcsoport, illetve az azokból származó élelmiszer
(ehetõ testszövetek, tej, tojás, méz) emberi
fogyasztásra nem kerülhet.
5.§ A külföldi törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény behozatalához a miniszter szállítmányonkénti
engedélye szükséges. Az engedély iránti
kérelemben fel kell tüntetni a törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény nevét, mennyiségét,
magyarországi törzskönyvi bejegyzés vagy egyedi
engedély számát, kiszerelési formáját,
elõállítási helyét és címét,
a forgalmazó nevét, címét, telephelyét.
6.§ (1) Állatgyógyászati készítményt
- a magisztrális állatgyógyászati készítmény
és a telepspecifikus oltóanyag kivételével
- belföldön forgalomba hozni, forgalmazni és/vagy felhasználni
- takarmányba kevert formában is - csak Magyarországon
történt törzskönyvezési eljárás
után, forgalombahozatali engedéllyel lehet.
(2) A forgalombahozatali engedély iránti kérelemnek
tartalmaznia kell a 3/a), 3/b) és 3/c) számú mellékletben
foglalt adatlapok szerinti dokumentációt.
(3) A forgalombahozatali engedélyt a miniszter adja meg. Az
engedély megadása elõtt a miniszter - az állati
testbe nem kerülõ kórjelzõ anyagok kivételével
- gondoskodik a népjóléti miniszter egyetértésének
beszerzésérõl.
(4) A törzskönyvezési eljárás a kérelem
benyújtásától számított maximum
kettõszáztíz munkanapig tart. Az esetleges hiánypótlásra
a kérelmezõt a kérelem benyújtásától
számított maximum százhúsz munkanapon belül
kell felszólítani. A hiány pótlásáig
eltelt idõvel a kettõszáztíz napos eljárási
idõtartam meghosszabbodik.
(5) A forgalombahozatali engedély tartalmazza az engedélyest,
az elõállítót, a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény összetételét,
a javallatot, a kiszerelést, a lejárati idõt és
tárolási elõírásait, az élelmezés-egészségügyi
várakozási idõt, a hatáserõsséget,
a rendelhetõséget, a forgalmazására jogosultakat,
a használati utasítást és a címkét,
a törzskönyvi számot és az esetleges figyelmeztetéseket,
a bonthatóságot.
(6) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény csak a forgalombahozatali engedélyben
elõírt kiszerelési egységekben, a 4. számú
melléklet szerinti címkével és magyar nyelvû
használati utasítással hozható forgalomba.
Az állatgyógyászati készítmény
kiszerelési egységeit a forgalmazás során tilos
megbontani.
7.§ (1) A forgalomba hozatal engedélyezésére
irányuló eljárás során a vizsgálati
készítményt a 6.§ (3) bekezdésében
foglalt egyetértés megszerzésével kell törzskönyvezni.
(2) A törzskönyvezési eljárásban az
ÁOGYTI szakértõként közremûködik.
Kivételes esetekben a miniszter az eljárásba külsõ
szakértõt von be, továbbá szakértõi
bizottságot is felkérhet az eljárás eredményes
lefolytatásához.
(3) A törzskönyvezési eljárás során
szakértõként, illetve szakértõi bizottsági
tagként nem járhat el az a személy, aki a törzskönyvezés
tárgyát képezõ készítmény
elõállításában, elõzetes vizsgálatában
részt vett, illetve, akitõl az ügy tárgyilagos
megítélése egyébként nem várható.
(4) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményekrõl a minisztérium törzskönyvet
vezet.
8.§ Járványveszély, illetve az ellátás
veszélyeztetése esetén a miniszter törzskönyvezési
eljárás nélkül eseti behozatali, illetve eseti
forgalombahozatali engedélyt adhat ki.
9.§ (1) A forgalombahozatali engedély öt évig
érvényes. Az engedély érvényessége
az engedélyes által kezdeményezett megújítási
eljárás során, esetenként legfeljebb öt
évvel meghosszabbítható. A megújítás
iránti kérelmet a forgalombahozatali engedély érvényességének
lejárta elõtt hat hónappal kell benyújtani
a minisztériumhoz.
(2) A megújítási kérelem benyújtásának
elmulasztása vagy a kérelem elutasítása esetén
a törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt
az eredeti határidõ lejárta utáni egy éven
belül a forgalomból ki kell vonni.
(3) A forgalombahozatali engedély megújítására
irányuló kérelemhez csatolni kell a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítménnyel
kapcsolatos minden újabb adatot és információt.
(4) Az engedélyes a törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményért a forgalombahozatali engedélyben
foglaltak szerint felel. Bármely eltérési szándékot
(gyártástechnológia, összetétel, csomagolás,
használati utasítás stb. megváltoztatását)
köteles elõzetesen a miniszternek engedélyezés
céljából bejelenteni.
(5) A forgalombahozatali engedély megújítására,
illetve az attól való eltérésre a 6.§
(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
10.§ (1) A minisztérium hivatalos lapjában közzé
kell tenni
a) a forgalombahozatali engedély kiadásakor, megújításakor
és módosításakor az engedély számát,
az engedélyes nevét, a készítmény nevét,
javallatát, élelmezés-egészségügyi
várakozási idejét, rendelhetõségének
módját és a forgalmazásra vonatkozó
elõírásokat;
b) az engedély visszavonását.
(2) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményt kizárólag a forgalombahozatali
engedélyben foglaltakkal összhangban lehet hirdetni és
reklámozni.
11.§ (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény - a közforgalmú gyógyszertárakban
való forgalmazást kivéve - csak külön engedéllyel
forgalmazható.
(2) Az állatgyógyászati készítmények
forgalmazására jogosító engedélyt a
területileg illetékes Állomás szakvéleménye
alapján a minisztérium adja ki. A minisztérium a kiadott
engedélyekrõl nyilvántartást vezet.
A 11.§ (2) bekezdése a 40/1998. (X.21.) FVM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
(3)
A 11.§ (3) bekezdését a 40/1998. (X.21.) FVM rendelet 2.§ (2) bekezdése hatálytalanította.
(4) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények forgalmazására engedélyt
állatorvos vagy gyógyszerész, illetve állatorvost
vagy gyógyszerészt foglalkoztató jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társaság kaphat.
(5) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények kiadását kizárólag
állatorvos vagy gyógyszerész, illetve ezek állandó
felügyelet mellett gyógyszertári szakasszisztens végezheti.
(6) A forgalmazási feltételekben bekövetkezett bármilyen
változást 15 napon belül a forgalmazó az Állomásnak
köteles jelenteni. Az Állomás a bejelentésben
foglaltakat megvizsgálja, és a vizsgálat eredményérõl
15 napon belül jelentést készít a miniszternek.
12.§ (1) A forgalmazók - a közforgalmú gyógyszertárak
kivételével - a törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények bevételezésérõl
és kiadásáról kötelesek nyilvántartást
vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény nevét,
származási helyét, gyártási számát,
a forgalmazott mennyiséget, a továbbforgalmazó, illetve
felhasználó nevét és címét, a
kiadás idejét. A nyilvántartást az alapbizonylatokkal
együtt három évig meg kell õrizni.
(2) A közforgalmú gyógyszertárak az állatorvosi
vényeket, továbbá a 14.§ (3) bekezdésében
foglalt kimutatást három évig kötelesek megõrizni.
13.§ (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményeket - a közforgalmú gyógyszertárak
kivételével - önálló bejáratú,
elkülönített, jól zárható helyen
kell tárolni. A készítmények tárolására
a Gyógyszerkönyv, valamint a forgalombahozatali engedélyben
foglalt elõírások, továbbá az állategészségügyi
és járványvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Kábítószer vagy pszichotróp anyag esetén
a tartásról, illetve tárolásról külön
jogszabályok rendelkeznek.
14.§ (1) Vényköteles állatgyógyászati
készítmény - állatorvosnak történõ
kiadás kivételével, amennyiben végzettségét
hitelt érdemlõen igazolni tudja - kizárólag
állatorvosi rendelvényre adható ki. Egy vényre
egy állatgyógyászati készítmény
rendelhetõ, és egyszeri alkalommal adható ki.
(2) A vényen fel kell tüntetni az állatorvos nevét,
székhelyét, telefonszámát, hivatali beosztását,
az állatorvost alkalmazó intézmény nevét,
székhelyét, magánállatorvos esetében
nevét, címét, a magángyakorlati nyilvántartási
számát. A vényt az állatorvosnak alá
kell írni és bélyegzõ lenyomatával -
magánállatorvos esetében a Magyar Állatorvosi
Kamara által kiadott bélyegzõ lenyomatával
- el kell látni.
A 14.§ (2) bekezdése a 8/1998. (III.18.) FM rendelet 1.§-ával megállapított szöveg.
(3) Az állatorvosnak vény nélkül kiadott vényköteles
állatgyógyászati készítményrõl
kimutatást kell vezetni, amelyben az átvételt az állatorvos
aláírásával kell hitelesíteni.
(4) Kábítószer vagy pszuichotróp anyag
esetén annak rendelésekor és nyilvántartásakor
a külön jogszabályok szerint kell eljárni.
15.§ (1) Az állatgyógyászati készítmények
rendelése vagy felhasználása alkalmával a használati
utasításban foglaltakról az alkalmazást elrendelõ
állatorvos köteles tájékoztatni az állat
tartóját.
(2) Amennyiben az állatgyógyászati készítményt
az állat tartója alkalmazza, az elrendelõ állatorvos
köteles õt írásban tájékoztatni
a használat módjáról, a tárolási
elõírásairól, valamint az élelmezés-egészségügyi
várakozási idõrõl. A tájékoztatás
szakszerûségéért az állatorvos, az elõírásszerû
alkalmazásért és az élelmezés-egészségügyi
várakozási idõ betartásáért az
állat tartója a felelõs.
(3) Az élelmezés-egészségügyi várakozási
idõvel jelzett állatgyógyászati készítmények
rendelésérõl az állatorvos, a felhasználásáról
az állattartó nyilvántartást köteles vezetni.
(4) Az állattartó nyilvántartásának
tartalmaznia kell
a) az alkalmazott állatgyógyászati készítmény
nevét, adagolását és az alkalmazás módját,
b) az alkalmazás idõpontját és idõtartamát,
c) a kezelt állatok számát és fajtáját.
(5) A nyilvántartásokat három évig meg
kell õrizni.
(6) A nyilvántartásokat az Állomás ellenõrzi.
A nyilvántartást vezetõ köteles az ellenõrzést
lehetõvé tenni.
16.§ (1) Élelmiszer-termelõ állat számára
csak olyan törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény rendelhetõ, amelynek élelmezés-egészségügyi
várakozási idejét arra az állatfajra megállapították.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatok részére
az adott állatfajra nem törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény, továbbá embergyógyászati
célú, FoNoVet, magisztrális állatgyógyászati
készítmény kizárólag egyedi kezelésre
és csak akkor rendelhetõ, ha az állat kezeléséhez
az adott állatfajra törzskönyvezett, állatgyógyászati
készítmény nem áll rendelkezésre. Ez
az elõírás vonatkozik a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítménynek
a használati utasításban foglaltaktól eltérõ
rendelése, illetve alkalmazása esetére is.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben az élelmezés-egészségügyi
várakozási idõt az alkalmazást elrendelõ
állatorvos határozza meg. Ennek szakszerûségéért
az állatorvos felel. Az élelmezés-egészségügyi
várakozási idõ nem lehet kevesebb mint
a) tojás és tej esetében 7 nap,
b) hús-, illetve ehetõ testszövetek esetében
28 nap,
c) hal esetében 500 lebomlási nap.
(4) Az állatorvos az 5. számú mellékletben
foglaltak szerint azonnal jelenteni köteles az ÁOGYTI-nak és
az Állomásnak a törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények alkalmazásakor tapasztalt nemkívánatos
hatást.
17.§ (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítményeket
a hazai elõállítónál, az import esetében
pedig az elsõ tárolás helyén az ÁOGYTI
szakértõjével ellenõrzi.
(2) Az állami felhasználásra kerülõ,
készletezett állatgyógyászati oltó-
és kórjelzõ anyagok valamennyi tételét,
a készletrevétel elõtt az ÁOGYTI sterilitási,
ártalmatlansági és hatékonysági szempontból
ellenõrzi.
(3) A hazai elõállító, illetve importõr,
az oltó- és kórjelzõ anyagok valamennyi gyártási
számú tételének a törzskönyvi dokumentációban
elõírt saját ellenõrzési-vizsgálati
eredményét, forgalombahozatal elõtt az elõállítás,
illetve az elsõ tárolás helye szerint illetékes
Állomásnak köteles megküldeni. Az Állomás
a forgalombahozatal elõtt valamennyi gyártási számú
tételbõl mintát vesz és a dokumentumokkal együtt
az ÁOGYTI-nek sterilitási, ártalmatlansági
és hatékonysági vizsgálata megküldi. A
laboratóriumi vizsgálat évente - hazai elõállítóként,
illetve importõrként - az adott készítménnyel
legalább egy gyártási számú tételére
és legfeljebb a tételek 30%-ára terjed ki. Az Állomás,
ismételt kifogásoltsá esetén 30%-on felüli
vizsgálatot is elrendelhet. Az ÁOGYTI a vizsgálat
eredményét megküldi az Állomásnak, a vizsgálati
eredmény másolatát a fel nem használt mintákkal
együtt, az oltó- és kórjelzõ anyag lejáratát
követõ egy évig megõrzi.
(4) A (2)-(3) bekezdésben nem szabályozott, egyéb
törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény
a törzskönyvi dokumentációjában leírt
ellenõrzõ vizsgálatát az ÁOGYTI évente
egyszer, szúrópróbaszerûen elvégzi. A
vizsgálathoz a minisztérium útmutatása alapján
a mintát az Állomás veszi.
(5) Az ÁOGYTI a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól
eltérõen, valamennyi gyártási tétel
sterilitási, ártalmatlansági és hatékonysági,
illetve a dokumentációjában leírt ellenõrzõ
vizsgálatát elvégzi azoknál az elõállítóknál,
akik nem rendelkeznek saját minõség-ellenõrzési
részleggel. A mintát a vizsgálathoz az Állomás
veszi.
(6) A minisztérium elrendelheti bármely törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény gyártási
tételenként való sterilitási, ártalmatlansági,
hatékonysági, illetve hatóanyag-tartalomra irányuló
ellenõrzését. Egy gyártási tételnek
minõsül az egy munkafolyamat során elõállított,
a mûszaki berendezések kapacitása által meghatározott,
azonos gyártási számmal ellátott törzskönyvezett
állatgyógyászati készítménymennyiség.
(7) A telepspecifikus oltóanyag felhasználását
- az ÁOGYTI sterilitási és ártalmatlansági
vizsgálata után - a minisztérium engedélyezi.
18.§ (1) Az Állomás jogosult az elõállítónál
ellenõrizni az állatgyógyászati készítmény
elõállítási körülményeit,
illetve a forgalombahozatali engedélyében elõírtak
megtartását.
(2) Az elõállítás folyamatának ellenõrzése
során az Állomás jogosult betekinteni az elõállító
nyilvántartásaiba, mintát vehet, és azt megvizsgálhatja.
A mintavételrõl jegyzõkönyvet kell készíteni.
Az ellenõrzés során az ÁOGYTI szakértõként
közremûködik. Az Állomás a mintát
az ÁOGYTI-be küldi vizsgálatra.
(3) Mintavétel esetén az elõállító
ellenminta vételére tarthat igényt, amelyet az eljárás
befejezéséig vizsgálatra alkalmas állapotban
meg kell õriznie.
19.§ (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény elõállításának
irányítására a 3.§ (3) bekezdése
szerint jogosult személyek, az elõállítás
folyamatában, gyártási tételenként nyilvántartást
kötelesek vezetni az 1. számú melléklet 9. pontjában
felsorolt adatokról.
(2) Az elõállító az (1) bekezdés
szerinti iratokat és az elõállított tétel
mintáját köteles a lejárati idõ után
egy évig, de legalább az elõállítástól
számított három évig megõrizni, a végtermékre
vonatkozó minõség-ellenõrzési bizonylatot
és a végtermék vizsgálatra alkalmas mintáját
az Állomásnak ellenõrzéskor átadni.
(3) Az elõállító a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítményével
kapcsolatos nem kívánatos hatásokról tudomására
jutott információt tizenöt napon belül köteles
kivizsgálni, és a vizsgálat lezárását
követõ három napon belül a vizsgálat eredményét
az Állomásnak és az ÁOGYTI-nak megküldeni.
20.§ (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények forgalmazásának feltételeit
az Állomás ellenõrzi.
(2) A forgalmazóknál az Állomás ellenõrzi,
különösen
a) a forgalmazói jogosultságot,
b) a forgalmazás személyi és tárgyi feltételeit,
c) a nyilvántartásokat és vényeket,
d) a törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények csomagolásának eredetiségét
és sértetlenségét, a használati utasítások
meglétét és a lejárati idõt,
e) a tárolási körülményeket.
(3) Az Állomás jogosult mintát venni és
azt vizsgálatra az ÁOGYTI-ba küldeni. A forgalmazó
ellenminta vételét kérheti, amelyet a vizsgálat
befejezéséig köteles vizsgálatra alkalmas állapotban
megõrizni.
21.§ (1) Az ellenõrzés eredményétõl
függõen az Állomás
a) elrendelheti a kifogásolt tétel zárolását,
a forgalmazás felfüggesztését, a tétel
forgalomból való kivonását, illetõleg
felügyelet mellett való ártalmatlanítását,
b) javaslatot tehet a miniszternek a kifogásolt tételnek
az országos forgalomból való kivonására,
illetõleg a forgalmazási tevékenység megtiltására.
(2) Az Állomás lefoglalja a forgalmazónál
talált telepspecifikus oltóanyagot, a kizárólag
állatgyógyászati készítményt
forgalmazónál talált magisztrális készítményt,
továbbá minden olyan állatgyógyászati
készítményt, amely nem rendelkezik a rendeletben elõírt
engedéllyel, és elrendeli azok azonnali ártalmatlanítását.
(3) A forgalmazónál, illetve a felhasználónál
szabálytalanul tárolt, de még le nem járt idejû
törzskönyvezett állatgyógyászati készítményt
az Állomás zárolja. A forgalmazó, illetve a
felhasználó a zárolás elrendelését
követõ 15 napon belül kérheti a zárolt törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény újravizsgálatát
az Állomástól. Az újravizsgálatot az
ÁOGYTI végzi. Amennyiben az újravizsgálatot
a forgalmazó, illetve a felhasználó nem kéri,
az Állomás az ártalmatlanítást elrendeli.
(4) A törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmény újravizsgálatakor annak felhasználhatóságáról
- az ÁOGYTI vizsgálata alapján - az Állomás
határozatban dönt.
(5) A lejárt, törzskönyvezett állatgyógyászati
készítmények esetében a forgalmazó vagy
felhasználó a minisztertõl kérheti a lejárati
idõ esetleges hosszabbítását. A kérelmet
az ÁOGÍTI-hez kell benyújtani, melyhez mellékelni
kell az engedélyes egyetértését és az
elõállító vizsgálati eredményét.
Az ÁOGYTI a kérelmet mellékleteivel és szakvéleményével
együtt a miniszterhez terjeszti fel. A lejárt törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény további
felhasználhatóságáról a miniszter dönt.
(6) A bármely ok miatt használhatatlanná vált
állatgyógyászati készítményt
a forgalmazó, illetve a felhasználó köteles ártalmatlaníttatni.
(7) A (2)-(4) bekezdésben foglalt eljárással kapcsolatos
költségek a forgalmazót, illetve a felhasználót
terhelik.
(8) Az állatgyógyászati készítmény
ártalmatlanításának helyét és
módszereit az Állomás az illetékes környezetvédelmi
felügyelõséggel és az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fõvárosi)
intézetével együttesen az illetékességi
területükön e rendelet hatálybalépését
követõ 90 napon belül kijelöli, illetõleg
a módszereket meghatározza.
22.§ Az ÁOGYTI vizsgálati eredménytõl
függõen javaslatot tehet a miniszternek a törzskönyvezett
állatgyógyászati készítmény további
forgalomba hozatalának megtiltására, törzskönyvi
törlésére, vagy az elõállítási
engedély visszavonására.
23.§ A törzskönyvezéssel és forgalombahozatali
engedély kiadásával kapcsolatos díjakról
külön jogszabály rendelkezik.
24.§ (1) E rendelet a kihirdetése napján lép
hatályba, rendelkezéseit 1996. július 1. napjától
kell alkalmazni; egyidejûleg az állatgyógyászati
készítményekrõl szóló 24/1994.
(V.4.) FM rendelet hatályát veszti.
(2) Az 1994. május 4. elõtt határozatlan idõtartamra
kiadott forgalombahozatali engedélyeket 1998. január 1. napját
követõen meg kell újítani.
(3) Ez a rendelet az Európai Megállapodás kihirdetésérõl
szóló 1994. évi I. törvény alapján
az Európai Közösségek jogszabályaihoz való
közelítést célozza. Az irányadó
és e rendelet alkotásánál figyelembe vett közelítõ
jogszabályok:
a) A Tanács 81/851/EGK irányelve a tagállamok
álltagyógyászati gyógyszerekkel kapcsolatos
szabályainak közelítésérõl;
b) a Tanács 81/852/EGK irányelve a tagállamok
állatgyógyászati termékek vizsgálatára
vonatkozó analitikai, gyógyszerészeti és klinikai
szabványokkal és követelményrendszerekkel kapcsolatos
jogszabályainak közelítésérõl;
c) a Tanács 91/412/EGK irányelve állatgyógyászati
termékek jó minõségû gyártása
elemeinek és útmutatóinak meglapozásáról;
d) a Tanács 2377/90/EGK rendelete az állati eredetû
ételekben maradó állatgyógyászati termékekbõl
származó maradékok maximális mennyiségének
meghatározását szabályozó közösségi
eljárásról;
e) a Tanács 92/74/EGK irányelve a 81/851/EGK irányelv
hatályának kibõvítésérõl
az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos
törvényileg, rendeletileg vagy igazgatási intézkedésekben
meghatározott rendelkezések közelítésérõl
és a homeopátiás állatgyógyászati
termékekre vonatkozó kiegészítõ rendelkezések
meghatározásáról;
f) a Tanács azokat a feltételeket meghatározó
90/167/EGK irányelve, amelyek a gyógyhatású
tápanyagok elkészítése, piacra vitelére
és használatára vonatkoznak;
g) a Tanács 70/524/EGK irányelve az adalékanyagokról
a takarmányozásban.